Danube Institute Blog

Az elvesztett háború belpolitikai következményei Örményországban

2021. április 05. - Danube Institute

Paul Stronski a World Politics Review hasábjain értekezik a legutóbbi kaukázusi fegyveres konfliktus politikai hatásairól a vesztes Örményország szemszögéből.

ormeny_nyito.jpg

Egyre több válság jelentkezik a Kaukázusban. Georgia után Örményországban is komoly belpolitikai kihívás elé néz ugyanis a helyi lakosság és politikai elit. A tbiliszi-i történésekkel egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk, most Jereván kerül terítékre.

Az alig 3 milliós ország nemrég komoly vereséget szenvedett el a szomszédos Azerbajdzsántól egy kétes hovatartozású terület, Hegyi-Karabah kapcsán. A kaukázusi államnak a béke aláírásáért cserébe örmények lakta falvakat és városokat is át kellet engedni a győztes félnek.


A vesztes háború miatt érthetően megnőtt a frusztráció a regnáló kormány ellen, ám jelenleg nincs olyan ellenzéki erő, amely élvezné a többség támogatottságát.

Nikol Pashinyan jelenlegi miniszterelnök a háború előtt jelentős népszerűségnek örvendett. Az újságíróból lett politikus 2018-ban került hatalomra egy békés forradalom után. A koronavírus járvány azonban súlyosan érintette az országot. A problémákat csak tetőzte az azeriek támadása Hegyi-Karabahban. Baku Törökország támogatását élvezve drónok segítségével véreztette ki az örmény hadsereget, amely nem volt képes tartani az állásait. A békét végül török és orosz közvetítéssel tudták megkötni a felek.


A vesztes háború után az ellenzéki erők mind Pashinyan-ra mutogattak, mondván miatta szenvedtek vereséget a csapataik.

Stronski azonban a cikkében azonban rámutat, hogy az előző kormányok nemtörődömsége és a hadseregi források elvonása okozta azt, hogy a fegyveres erőket felkészületlenül érte az azeri támadás. A miniszterelnök sokáig elvetette, hogy előzetes választásokat írjanak ki, de az országos tüntetések nyomására végül júniusban erre mégis sor kerül.

ormeny_belso.jpg


A belpolitikai válságot súlyosbíthatja, hogy az ellenzéki erők sem élvezik a lakosság támogatását. A jelenlegi kormány egyik leghangosabb kritikusa a republikánus párt, amelynek hatalmát éppen a regnáló kormányfő tömegtüntetései söpörték el 2018-ban. Érdekesség, hogy a volt kormánypárt jelenleg nem rendelkezik egyetlen parlamenti mandátummal sem. Az a követelésük, hogy a kabinet mondjon le, és az elkövetkező országos szavazást egy független, ügyvivő kormány felügyelje.


Erre szerintük azért van szükség, mert nagy az esély arra, hogy a jelenlegi kormányzat elcsalja a választásokat.

E tervvel a cikk szerint két probléma van. Az egyik az, hogy a lakosság nem támogatna egy ilyen ügyvivő kormányt, és a többség bízik abban, hogy a Pashinyan kabinet szabad választásokat biztosítana. A második pedig az, hogy több örmény jogtudós szerint az elképzelés jogilag mindenképp kivitelezhetetlen.


Aggodalomra adhat okot azonban, hogy a jelenlegi vezetés közvetlenül a szavazás előtt akarja megváltoztatni (avagy szerintük kiigazítani) a választási rendszert.

A szerző szerint ha ez megtörténik, akkor valóban problémás és vitatott lehet a voksolás. A nemrég elvégzett felmérésekből az is kiderült, hogy az örmények egy jelentős része (44%) nem támogat egyetlen jelenlegi politikai formációt sem. Ez arra enged következtetni, hogy a lakosság nagy része nem bízik a pártokban és sokan nincsenek megelégedve az ország politikai elitjével. Az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a júniusi választásokig egy új formáció alakul, amely elhatárolódik a rendszer jelenlegi pártjaitól és fülkeforradalommal úgy váltja le a Pashinyan kabinetet, mint ahogyan az tette az elődjével.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása