Danube Institute Blog

65 év után ismét a Szuezi-csatornára figyelt a világ

2021. március 31. - Danube Institute

Az Ever Given által okozott csaknem egy hetes fennakadás rávilágít a globális világ tengeri úgynevezett „fojtópontjainak” felértékelődő gazdasági és geopolitikai jelentőségére.


szuez_nyito.jpg

Az egész világot bejárta annak a 400 méter hosszú teherhajónak a híre, amely március 23-án - valószínűleg szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhetően - keresztbefordult és beszorult a Szuezi-csatorna két partja közé. A csaknem egyhetes kényszerű vesztegzár alatt több száz vízi jármű sorakozott fel a Vörös-tenger északi csücskénél, amely a világgazdaságra is érezhető hatást gyakorolt. Egy londoni folyóirat szerint az eset óránként körülbelül 400 millió dolláros kárt okozott az érintett kereskedőknek.


A Szuezi-csatorna egyike azoknak a tengeri fojtópontoknak, amelyekre a globalizáció ütőereiként tekinthetünk.

Ezek a szűk folyosók egyre fokozódó nyomás alatt vannak, még akkor is, ha egy Empire State Buildinghez hasonló nagyságú teherhajó éppen nem akad el bennük – hívja fel a figyelmet az Economist. A brit hírmagazinban megjelent cikkből megtudhatjuk, hogy a tengeri kereskedelem évtizedes növekedésben volt a koronavírus-világjárvány bekövetkeztéig: 2010 óta súly szerint mintegy 25 százalékkal gyarapodott az ott lebonyolított éves árucsere. A fojtópontok szerepe ezzel párhuzamosan vált egyre hangsúlyosabbá, hiszen az azokon történő biztonságos áthaladás az alapvető élelmiszerektől kezdve az olajig számos nélkülözhetetlen cikk célba érésének egyik alappillére. 2015-ben például a világ gabonakereskedelmének valamivel több, mint a fele legalább egy ilyen szűkületet megjárt.

szuez_belso.jpg

A másfél évszázada épült Szuezi-csatorna jelentősége aligha vitatható, az általa teremtett „egérút” csaknem 10.000 kilométeres kerülőtől mentesíti az Indiai-óceán felől Európa felé közeledő hajókat. Manapság jellemzően a Közel-Keletről a Hormuzi-szoroson át olaj és cseppfolyósított földgáz érkezik Európába, míg a Távol-Keletről általában a Malaka-szoroson keresztül különböző alkatrészek és késztermékek lepik el piacainkat.


Jól látható tehát, hogy importra éhes kontinensünk ellátásának számottevő része több fojtóponthoz kötött, az útvonalaknak pedig a Szuezi-csatorna a gyűjtőedénye.

Az Egyiptom által üzemeltetett mesterséges vízi út a teljes nemzetközi áruforgalom 12 százalékában érintett, kihasználtsága pedig a globalizáció térnyerésével szinkronban növekszik.

04_02_irlanda_diagramok.jpg

 

Saját szerkesztések

A statisztikára pillantva az is kiderül, hogy nem az áthaladó járművek száma, hanem azok mérete és szállítókapacitása sokszorozódott meg az elmúlt évtizedek során, amely értelemszerűen releváns tényező a március végi balesetet tekintve. A konténerhajók beláthatatlanná váló nagysága már hónapokkal ezelőtt is központi témává vált, amikor egy csendes-óceáni viharban egy, az Ever Givenhez hasonlóan terebélyes példány 2000 konténerét veszítette el.

A tengeri folyosók geopolitikai és világgazdasági jelentőségére visszatérve az Economist szerkesztője megemlít néhány, azok megerősítését célzó törekvést. Az Amerika két óceánját összekötő Panama- és a szóban forgó Szuezi-csatorna például egyaránt nagyszabású felújításon esett át a nagyobb volumenű transzport biztosítása érdekében.


Ezek a projektek azonban nem fogják gyökerestől megoldani a járműszállítással járó problémákat.

A gépek kezelésével járó potenciális malőrök, a szélsőséges időjárás és a súlyos károsanyag-kibocsátás mellett az egyes fojtópontokat övező instabil környezet is aggodalomra adhat okot. Az első képre visszatekintve megfigyelhető, hogy a Hormuzi- és a Bab el Manded-szoros, valamint a Szuezi-csatorna épp egy ilyen konfliktusokkal tűzdelt területet zár háromszögbe; elsősorban a közel-keleti polgárháborús forrongások és az Afrika szarva körül jellemző kalóztevékenység fenyegetései nyugtalanítják a kereskedőket.

A portál lehetséges alternatívaként csővezetékek építését veti fel, amely a kőolaj és a földgáz mozgatását egyszerűsítené le. Etalonnak azt a SUMED olajvezetéket tartja, amely a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengerrel. Azt ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy

egy, az arab olajhatalmakat Európával összekötő hálózat megvalósítása a jövőben legfeljebb a zöld energiaforrások terén tűnik reálisnak.

Erre való törekvését Szaúd-Arábia nemrégiben ki is fejezte.

A helyzet rövid értékelésé valamelyest rávilágít a globális világ kiszámíthatatlanságára. A nemzetközi kereskedelem összetett gépezetében egy apró homokszem is hatalmas problémákat generálhat – ez a jelenség pedig minden plusz kilogramm vízre bocsátásával fokozódik csakúgy, mint a tengerszorosokat és csatornákat övező figyelem.

Szemlézte: Irlanda Balázs

süti beállítások módosítása