Danube Institute Blog

Kibertámadásokkal bombázzák a német választási rendszert - II. rész

2021. március 30. - Danube Institute

Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen befolyásoló műveletekkel, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kell szembenézni a német vezetésnek.

nemet2_nyito.jpg

 

Cikksorozatunk első részében, amelyet itt olvashatnak el, bemutattuk az eddigi akciókat és leírtuk a kiberfenyegetések első típusát. Most a másik két lehetséges támadási formáról írunk bővebben.


A dezinformációs kampányok


Tankred Schipanski parlamenti képviselő, Merkel konzervatív pártjának digitális politikai szóvivője a dezinformációs kampányokat „korunk legnagyobb kihívásának” nevezte. A képviselő hozzátette, hogy


az ilyen kampányokat gyakran az országon kívül szervezik meg és finanszírozzák, de olyan hazai szereplők segítségének köszönhetően terjedhetnek, mint az Alternatíva Németországnak (Afd).

A koronavírus idején nőtt a kiberműveletek és dezinformációs kampányok száma, mely akciókat a szakértők „infodémiás” kifejezéssel (információs + pandémiás) illették. Decemberben például az amerikai technológiai óriás, a Facebook összesen 17 összehangolt nagyszabású kampányt derített fel a platformjain, ami rekordnak számít. Ezek közül az egyik a németországi felhasználókat célozta meg, bár nem volt összefüggésben a választásokkal. Február végén a Facebook szóvivője elmondta, hogy a Németországban több mint 43 millió felhasználóval rendelkező vállalat „nem látott bizonyítékot a német választásokra irányuló műveletekre”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vállalat mindenképpen „éber marad” – nem utolsósorban azért, mert az új deepfake technológia egyre inkább teret nyer magának, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy valódinak tűnő videókat készítsenek, amelyekben az emberek – adott politikai vezetők – olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyeket soha nem tettek vagy nyilatkoztak.


Itt azért mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy napjainkban nagyon nehéz eldönteni, hogy valójában mi is minősül dezinformációnak, vagy éppen fake news-nak.


Az AfD-vel kapcsolatos állítások, vagy a Facebook, esetleg más techcégek „tényellenőrzése” sokszor ugyanúgy ideológiai alapon történik, mint az általuk annak gondolt félrevezetés.

Hibrid támadások


A harmadik típusú számítógépes fenyegetések pedig azon összetett műveletek, amelyeket „hibrid támadásoknak” nevezünk. Ezek során a támadók kombinálják a hackelést a dezinformációk terjesztésével, és gyakran azzal kezdődnek, hogy a hackerek, magukat megbízható kapcsolattartónak álcázva törnek be a politikai döntéshozók vagy bizalmasaik online rendszereibe, levelezésébe, bankszámlájára. A Microsoft által észlelt Németország ellen irányuló ilyen kihívások többsége Oroszországból és Kínából érkezik, de Észak-Koreából és Iránból is volt már rá példa.


Az adott rendszer feltörése után a megszerzett korrumpáló anyagokat online kezdik el terjeszteni, ahol önálló életre kelnek az információk.

Tehát azon felhasználók, akik nincsenek tisztában az anyag eredetével, megosztják azt a közösségi médiában. Majd amint az információ elért egy bizonyos számú embert, nagyobb követői bázissal rendelkező politikai szereplők kezdenek el foglalkozni velük. Őket pedig a hivatásos újságírók kezdik el idézni, akik a kérdést a nyilvánosság elé viszik. Ekkor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy gyakran nem is hamisan gyártott információkról beszélünk, hanem valódi anyagokról, csakhogy azokból kiragadnak mondatokat, amelyek máris más megvilágításba kerülnek és torzulnak, hatalmas károkat okozva ezáltal.

berlin-4604482_1920.jpg

Nem léteznek szabályok az online kampányokra vonatkozóan


A helyzetet tovább nehezíti, hogy annak ellenére, hogy a közösségi média cégeknek vannak saját szabályaik a platformjaikra, Németországban az online politikai hirdetések továbbra is szabályozatlanok. Az offline világban szigorú szabályok és korlátozások vonatkoznak a választási kampányokra, például korlátozzák a TV-s hirdetések idejét, vagy azt, ameddig egy párt óriásplakátjai kint maradhatnak. Az online kampányok esetében azonban semmilyen megkötés nincs.


Az Európai Unió javaslatokat fogalmazott meg a digitális kampányok szabályozására, csakhogy ezek végrehajtása évekbe telik, és Berlin még nem látott hozzá, hogy a saját nemzeti jogszabálytervezetét kidolgozza.

Zárt ajtók mögött tárgyalások folynak arról, hogy a pártok megállapodhatnak-e a közelgő online kampánysorozat önkéntes magatartási kódexében. Ez tartalmazhatna olyan megállapodást, amely kötelezné őket az online kampányhirdetések megjelölésére, vagy tiltaná, hogy követőket és likeokat vásároljanak.


Szemlézte: Spiesz Bianka

 

süti beállítások módosítása