Danube Institute Blog

Románia igyekszik megálljt parancsolni Kínának

2021. március 10. - Danube Institute

Míg számos nyugat-európai ország vörös szőnyegen fogadja Pekinget, keleti szomszédunk keményített hozzáállásán – vezeti fel írását Matei Rosca a Politico európai kiadásában. Vajon meggyűlhet az ázsiai nagyhatalom baja Kelet-Európa országaival?

 roman.jpg

Románia először is nemes egyszerűséggel kirakta a kínai cégek szűrét az olyan stratégiai jelentőségű ágazatokból, mint az atomenergia, vagy a telekommunikáció. Ezt tovább tetézte, hogy az államvezetés végül erős pekingi nyomás ellenére sem volt hajlandó Klaus Johannis köztársasági elnököt elküldeni egy nagy diplomáciai jelentőségű csúcstalálkozóra, amelyet a 17+1 együttműködés keretein belül rendeztek meg februárban.


Ez a transzregionális platform Kína nagyszabású geopolitikai törekvéseinek európai alapköve, magába foglalva a közép-kelet-európai országokat, így hazánkat is.

A Kínai Népköztársaság elnöke köztudottan stratégiai prioritásként tekint Kelet-Európára. Hszi Csin-ping az „Egy Övezet Egy Út” nevű hatalmas infrastrukturális projekt részeként ígéretes beruházásokat kínál a régió államainak, amelyre kiváló példa a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése.


Az „Új Selyemútként” is emlegetett tervezet célja a két kontinens közti teherforgalom forradalmasítása, különös tekintettel Kína exporttevékenységére.


A szerző ugyanakkor érzékelteti, hogy a transzatlanti integráció keleti résztvevőinek az elsődleges stratégiai kihívást nem Peking, hanem Moszkva jelenti, ezért kifejezetten elkötelezettek a politikai és katonai szövetséges Washington irányába. Az orosz fenyegetés egyébként fontos tényező, hiszen a cikk végén szó esik a Moszkva és Bukarest közötti elhidegült kapcsolatokról, amelynek eredményeként utóbbi különösen számít az Egyesült Államok katonai támogatására. Dan Barna román miniszterelnök-helyettes a Politico érdeklődésére leszögezte, külpolitikájuk alaposzlopaiként az EU-ra és a NATO-ra támaszkodnak.

Mint arra Valentin Naumescu nemzetközi kapcsolatok szakértő is rávilágít, az imént említett transzatlanti kötelék kulcsszerepet játszik a román vezetés Kínával szemben tanúsított ellenállásában, hiszen az amerikaiak globális érdekeit súlyosan sérti csendes-óceáni riválisuk gazdasági és politikai térnyerése. Helyi értesülések szerint a washingtoni kormány nem adott semmilyen utasítást, azt azonban bizonyosnak vélik, hogy


Bukarest a megtett lépésekkel tisztázni kívánta nyugati orientációját és hűségét.

Florin Cîțu jobbközép koalíciós kormánya további intézkedéseket is napirendre tűzött, amelyekkel tulajdonképpen kizárnák a tengerentúli vállalatokat a közbeszerzésekből. Már el is fogadtak egy jelentést, amely az uniós megállapodással nem rendelkező kivitelezők kitiltását irányozza elő – tudta meg a hírlap. Reményeik szerint ezáltal felgyorsulhatnak az építkezések, különösképp az autópályák munkálatai, amelyek tekintetében szomszédunk kifejezetten elmaradott.

roman_diagr.jpg

A kormányfő elmondása szerint több kínai céget is igazságtalan komparatív előny ért, melynek köszönhetően képesek voltak alá licitálni a rivális pályázóknak, végül viszont nem tudták megvalósítani az elvállalt projekteket. A protekcionista fordulat minden bizonnyal kész aranybányát tárhat fel a jó kapcsolatokkal rendelkező hazai vállalatok előtt, a politikusok ugyanakkor a kritikák kereszttüze között is állítják, hogy a lépés elkerülhetetlen. A szerző végül kiemeli, hogy


Románia ebből a szempontból több mozgástérrel rendelkezik Németországnál, hiszen az EU vezető gazdaságát képviselő berlini kormánynak ki kell szolgálnia a Kínában intenzíven befektető hazai óriáscégeket (például a Volkswagent), amely óvatos politikai manőverezést követel.

Szemlézte: Irlanda Balázs

süti beállítások módosítása