Danube Institute Blog

Újabb politikai válság fenyegeti a Kaukázust

2021. március 04. - Danube Institute

Andrew North a Politico európai kiadásának hasábjain értekezik a nemrég egyre zavarosabb és kaotikusabb georgiai politikai helyzetről.

gruz_nyito.jpg

(Megegyezés: a kaukázusi állam kérésére az ország hivatalos megnevezését használjuk a cikkünkben, és nem a köznapi Grúzia kifejezést.)

A jelenlegi politikai válság és tüntetés azért robbant ki, mert a helyi rendőrség letartóztatta a legnagyobb ellenzéki párt (UNM) vezetőjét Nika Melia-t. A rendfenntartó szervek akcióját az akkori miniszterelnök is elfogadhatatlannak tartotta és lemondott a posztjáról.


Egyesek szerint a letartóztatást a kormányfő nem hagyta jóvá, ami jól mutatja a kabineten belüli ellentéteket.


A rendőrség a lemondás után ugyan visszatáncolt az ellenzéki vezető rabosításától (állítólag az óvadék feltételeinek megsértése miatt), de az új miniszterelnök Irakli Garibashvili szabályosnak nevezte a rendfenntartó erők műveletét. Szerinte a rendőrség törvényesen járt el és csak a jogállamiság elveit próbálták betartatni.


Elemzők szerint csak idő kérdése volt, hogy a tavaly októberi parlamenti választási eredmények után mikor fog kialakulni egy belpolitikai válság az országban. A szavazáson a Georgiai Álom (Georgian Dream) párt nagy többséggel nyert. 90 mandátumot szereztek meg a 150 fős törvényhozásban (2016-hoz képest 25 helyet veszítettek). Az ellenzék mindezek ellenére csalást kiáltott, de a nemzetközi megfigyelők szerint nem történetek rendszerszintű kihágások. A 2012 óta hatalmon lévő pártot sokan azzal vádolják, hogy fel akarja adni az ország nyugati és európai integrációját, valamint hogy ismét Oroszország felé szeretne közeledni.


A kritikusok szerint ezt főleg a párt milliomos alapítója Bidzina Ivanishvili erőlteti, akit azzal vádolnak, hogy a háttérből irányítja az országot.


A georgiai rendőrség akciója ellen több nyugati politikus és diplomata is felemelte a hangját. A helyi amerikai nagykövetség közleménye szerint a fejlemények komoly visszalépést jelentenek az ország euroatlanti integrációjában. Adam Kinziger amerikai republikánus képviselő szerint (aki az ország nyugati orientációjának egyik legnagyobb szószólója az Egyesült Államokban) rendkívül ostoba lépés volt a letartóztatás. Az Egyesült Királyság georgia-i nagykövetét megdöbbentette a rendőrség akciója. Kifejtette azt is, hogy az országnak a káosz és az erőszak az utolsó dolog, amire most szüksége van. Elmondható tehát, hogy a letartóztatás komoly kihatással van az ország nyugati kapcsolataira.

gruz_belso.jpg


Egyes elemzők pedig azt emelik ki, hogy hasonlóság van a belarusz, az orosz és a georgai tüntetések között.


A kaukázusi állam egyik ellenzéki parlamenti képviselője szerint ezen országokban a szabadságért küzdenek az emberek és a nyugatnak stratégiai érdeke lenne e mozgalmak segítése. A georgiai kormány kritikusai szerint ugyanakkor szankciókat kellene bevezetnie a NATO és az EU államainak a jelenlegi politikai vezetés ellen.
Kérdéses azonban, hogy Moszkva hogyan reagálna egy direkt, vagy indirekt beavatkozásra egy olyan területen, amelyet a saját érdekszférájának tart.

Elemzők szerint ha a helyzet nem rendeződik, akkor a frissen beiktatott Joe Biden-nek egy újabb külpolitikai válsággal kell majd foglalkoznia. Pozitívum azonban, hogy a georgiai kormánypárt egyes vezető politikusai próbálják deeszkalálni a konfliktust a nyugati partnereikkel. A politikai tömörülés ugyanakkor elutasítja az ellenzék és a tüntetők azon kérését, hogy egy új, előrehozott parlamenti választást írjanak ki a közeljövőben.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása