Danube Institute Blog

Az amerikai hadsereg reformját sürgetik a kínai fenyegetések miatt

2021. február 18. - Danube Institute

Bryan Clark és Dan Patt a Defense One hasábjain értekezik az amerikai haderő és a Pentagon hiányosságairól. Arra figyelmeztetnek, hogy ha hamarosan nem történik változás, akkor Kína komoly katonai előnyre tehet szert az Egyesült Államokkal szemben.

hadsereg.jpg

A szerzők elsősorban az amerikai védelmi kiadások elosztását és annak kongresszusi elfogadását kifogásolják. A DoD-nek (Department of Defense – Védelmi Minisztérium) ugyanis 2 évre előre meg kell határoznia a büdzséjét és azt, hogy egyes programokra, kutatásokra mennyi pénzt szán. Bármilyen, a már elfogadott összegben történő változtatáshoz a Kongresszus (vagy legalábbis egyes szakbizottságainak) beleegyezése és jóváhagyása kell. Emiatt az is előfordul, hogy egyes sikertelen, vagy épp nem gazdaságos programokat 2 évig feleslegesen finanszíroznak, mivel az amerikai törvényhozás különböző okokra hivatkozva nem engedélyezi azok leállítását, vagy elutasítja a források átcsoportosítását.


Ezzel szemben a kínai katonai kiadások sokkal rugalmasabbak a szerzők meglátása szerint.


Az ázsiai ország hadserege ugyanis 1 éves költségvetésekkel dolgozik, amely nagyobb mozgásteret és alkalmazkodási képességet jelent.


Az amerikai védelmi kiadásokból ráadásul sokszor olyan projekteket finanszíroznak, amelyek a múlt problémáira keresik a választ és a kötöttségek miatt nem a jövőbe tekintenek. A szerzők szerint ezen úgy lehetne javítani, ha nagyobb autonómiát és beleszólást kapnának a parancsnokok és a különböző programok menedzserei. Ez ellen ugyanakkor sokan szót emeltek, mondván ezek a személyek csak az általuk koordinált fejlesztésekre, vagy szakterületekre koncentrálnak rövidtávon, és nem látják át a nagyobb képet, amely a stratégia alkotáshoz elengedhetetlen. A szerzők szerint ez pont fordítva van. Szerintük a bürokraták és a felső vezetők nem tudják pontosan megítélni a jövőbeli stratégiai fejlesztések, vagy újítások irányvonalát, s ezért


nagyobb mértékben kellene támaszkodni a középvezetőkre és programmenedzserekre, ügyvezetőkre. Ahhoz, hogy a felsorolt problémákát megoldják komoly költségvetési reformokra van szükség.

hadsereg2.jpg
A szerzőpáros amellett érvel, hogy szakítani kell a programok menti finanszírozási formával és át kell állni a misszió-bázisú költségvetésre. A különböző haditechnikai eszközök fejlesztésénél megmaradhat a jelenlegi rendszer, de középpontba kell állítani a különböző kontinenseken történő konkrét beruházásokat, mint például radar-és rakétavédelmi rendszerek kiépítését Japánban és Lengyelországban. Ezen új rendszeren belül a harctéri parancsnokok szorosan együttműködnének a washingtoni tisztségviselőkkel és bürokratákkal a célok és a konkrét beruházások meghatározásakor. A szerzők szerint egy ilyen reformmal elősegíthető az új technológiák hatékony kutatása és növelhető az amerikai hadsereg rugalmassága is.


Mindemellett azzal is érvelnek, hogy az új finanszírozási formával átláthatóbbak lennének a védelmi kiadások, ezáltal növekedhetne a Kongresszus és így a választók kontrolja a hadsereg felett.


Ha ezeket a reformokot nem hajtják végre, akkor további adófizetői dollárok milliói folynak felesleges, vagy elavult programokba és komoly lemaradásba kerülnek Kínával szemben.


hadsereg3.jpg
Az Egyesült Államokkal ellentétben ugyanis Peking komoly átalakításokat hajtott végre a hadseregében, mind költségvetési, mind strukturális szempontból. Sor került a többi között a parancsnoki hierarchia átalakítására, valamint új fegyver-és haderőnemek felállítására is. Egyes kutatók szerint a 2013-as szervezeti átalakítások teszik lehetővé, hogy a Nép Felszabadító Hadsereg igazi kihívója legyen az amerikai fegyveres erőknek.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása