Attól függetlenül, hogy az Európai Unió bemutatta a várhatóan 2024-ig életbe lépő Digitális Szolgáltatások Törvényének (Digital Services Act, DSA) tervezetét, több ország is bejelentette, hogy a tettek mezejére lép, és maga szabályozza a technológiai vállalatok működését.

Január közepén a francia kormány ígérte meg polgárainak, hogy mielőbb megteremti a platformszabályozás jogi lehetőségeit – olvashatjuk Kayali Laura és Mark Scott cikkében a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az Európai Bizottság még decemberben ismertette a Digitális Szolgáltatások Törvénytervezetét, amely átfogó módon szabályozná a többi között az adatok megosztásának kereteit, az online platformok tartalom moderálását, és az esetlegesen kiszabható bírságokat is, amelyek akár több milliárd eurót is jelenthetnek, ha a vállalatok nem tartják be a törvénybe foglaltakat.

Ennek ellenére számos ország érezte úgy, hogy minél előbb szükség lenne ezen intézkedések bevezetésére, és ismerve a brüsszeli malmok őrlési idejét, saját maguknak kell cselekedniük.

Így végül több nemzeti kezdeményezés is indult a nagy technológiai vállalatok jogi szabályozási keretrendszerének kialakítása érdekében. Az egyik legutóbbi ezek közül a francia kormány törekvése.

Párizs az Európai Bizottság törvénytervezetében foglaltakat használta fel a saját szabályozása kidolgozásakor. A DSA egyes paragrafusait, mint például a platformok tartalom moderálásának átláthatóságát, kiegészítették a kormány aktuális direktívájával, például a radikális iszlám elleni küzdelemre irányuló úgynevezett „republikánus elvekről” szóló törvényjavaslattal, valamint a gyűlöletbeszéd elleni harccal.

A DSA-val összhangban a francia kormány is a globális éves forgalom 6 százalékáig kívánja bírságolni az ismételt szabálysértéseket elkövető nagy platformokat.

Más országok törvényeivel ellentétben – lásd az online gyűlöletbeszéd elleni német törvény (Németország Hálózati Végrehajtási Törvénye, NetzDG) – a francia javaslat nem jelöl ki konkrét időkeretet, amennyi idő alatt a platformok kötelesek eltávolítani a gyűlöletbeszédet tartalmazó posztokat. Továbbá - ellentétben a Bizottsággal - Franciaországban még nem derült ki, hogy pontosan mely vállalatokat fogják nagy online platformként feltüntetni a törvényben.

A francia elhivatottságot kitűnően példázza, hogy Henri Verdier, Franciaország digitális ügyekért felelős nagykövete, február 1-jén úgy határozott, hogy véglegesen elhagyja a közösségi hálót, törli Facebook és WhatsApp fiókját, és áttér a francia kormány fejlesztette Tchap-ra, valamint a Signal-ra.

Következő lépésként az e-mail fiókját fogja ”költöztetni”, valószínűleg a Protonmail szolgáltatóhoz. Úgy vélte, ezáltal koherensen tudja képviselni az álláspontját, miszerint „ez a figyeleméhes gazdaság – ami megteremti a barátságok, a tartalom és a reklámok személyre szabott bemutatását – a gyökere számos kihívásnak: az igazság utáni korszaknak, az álhíreknek, január 6-ának [az amerikai Capitolium elleni támadásnak] és az online gyűlöletbeszéd hatékonyságának”.

Brüsszel azonban nem nézi jó szemmel, hogy a tagállamok önkéntesen alakítják ki saját szabályozásuk. Fel is szólította a francia kormányt, hogy jelentsék az EU végrehajtó szerveinek a DSA-ban történt hazai módosításokat, hogy értékelhessék, összhangban van-e az uniós joggal. A Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy új jogszabálytervezetek kidolgozásakor a tagállamoknak kötelességük figyelembe venni és betartani a már meglévő uniós jogszabályokat. Hozzátette: úgy gondolja,

a Bizottság és a társjogalkotók számára most inkább a DSA megvitatása és hatályba léptetése kellene, hogy prioritást élvezzen, nem az egyéni jogalkotás.

Több uniós tisztviselő is úgy érzi, Franciaország azért munkálkodik ilyen aktívan egy saját jogszabálytervezen a Digitális Szolgáltatások Törvényének tervezetét alapul véve, hogy maga az Európai Unió is a francia változatot vezesse majd be. Egyikük – névtelenséget kérve – hangsúlyozta, hogy „ha a franciák úgy gondolják, hogy ez meggátolja az Európai Parlamentet, vagy a Tanács többi tagját a bizottsági javaslat szövegének megváltoztatásában, akkor tévednek. Párizs tevékenysége csupán megnehezíti a tanácsi szintű tárgyalást”.

Nem Franciaország azonban az egyetlen nemzet, amely mielőbb szeretné szabályozni az online platformokat. Nemrég a lengyel kormány is egy olyan törvénytervezetet mutatott be, amely megtiltaná a Facebooknak és a YouTube-nak, hogy olyan tartalmat távolítsanak el, ami nem sérti az ország érdekeit.

Varsó megközelítésében a kormány a szólásszabadságot hivatott szavatolni. Ezzel szemben az ellenzéki oldal úgy vélekedik, hogy a szabályozással azt kívánják biztosítani, hogy nehogy korlátozzák a kormány üzeneteit, posztjait, mint ahogy azt a Twitter tette Donald Trump esetében.

Ezzel párhuzamosan Ausztria is előkészíti a saját, online gyűlöletbeszédet korlátozó javaslatait. Bécs akár magát a lakosságot is szankcionálná, ha megszegik az ország gyűlöletbeszédet tiltó szabályait. Továbbá Magyarország is bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról. Konkrétumok még nem nyilvánosak a magyar jogszabálytervezetet illetően. Varga Judit igazságügyi miniszter asszony nyilatkozata alapján látható a magyar álláspont:

„a magyar kormány továbbra is együttműködik az Unió hasonló irányú szabályozásának előkészítésében, de az elmúlt időszak eseményei megmutatták, hogy gyorsabban kell lépni az emberek védelme érdekében.”

Összességében két vélemény létezik a nagy technológiai vállalatok uniós vagy nemzeti szabályzásának kérdéskörében. Számos kiadót aggaszt, hogy az uniós tervezet puszta harmonizációs eszközzé fog válni, és nem teszi majd lehetővé a tagállamok számára, hogy erős nemzeti jogszabályi kereteket dolgozzanak ki – mutatja be az egyik álláspontot Ilias Konteas, az EMMA és az ENPA ügyvezető igazgatója. Ezzel szemben néhány európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy azon országok, amelyek a technológiai vállalatok szabályozását saját kezükbe veszik, bomlasztják ez Európai Unió egységét.

Szemlézte: Spiesz Bianka