Danube Institute Blog

Sorsdöntő választások előtt áll idén Európa – I. rész

2021. január 26. - Danube Institute

A Politico európai kiadásának segítségével két részletben tekintjük át az európai politikai élet legmeghatározóbb voksolásait. A szerző, Emma Anderson szerint e szavazások kimenetele komolyan befolyásolhatja az öreg kontinens jövőjét.

01_25_valasztasok.png

Portugáliában a cikk megírásakor járulnak a szavazók az urnákhoz. A tét az elnöki tisztség. A regnáló jobboldali államfő Rebelo de Sousa igen kényelmes pozícióból várja a szavazást, hiszen a legtöbb közvélemény kutató szerint 60% felett áll a támogatottsága. A választások végső kimenetele így tehát nem a győztes személye miatt érdekes és meghatározó. A nagy kérdés, hogy hogyan fognak szerepelni a szocialisták és egy friss szélsőjobboldali formáció a Chega (ami portugálul azt jelenti hogy elég).

Az André Ventura vezette szélsőséges párt különlegessége, hogy egy alig 1 éve jött létre, ennek ellenére 10-11% körüli népszerűségnek örvend a közvélemény-kutatások szerint.

A másik nagy talány a jelenleg kormányzó szocialisták helyzete, akik a volt Európai Parlamenti képviselőt Ana Gomes-t támogatják az elnökválasztáson. A szocialista párt támogatottsága csökkent az utóbbi időben, főleg a koronavírus járvány rossz kezelése miatt. Megjegyzendő azonban, hogy még továbbra is magasan a legnépszerűbb párt az országban a maga 38-40%-os eredményével. A portugál választások extra pikantériája, hogy jelenleg a mediterrán ország tölti be a soros elnökséget az Európai Unióban.

Frissítés: ahogy sejteni lehetett, a regnáló elnök nagy többséggel (több mint 60%-al) megnyerte a választásokat. A szocialisták támogatottja közel 13%-ot ért el, míg a szélsőjobboldali Chega jelöltje 12%-ot. Megjegyzendő azonban, hogy a részvételi arány történelmi mélyponton van, hiszen a szavazásra jogosultak alig 40%-a adta le a voksát valamelyik párt jelöltjére.

Hollandiában március 15. és 17. között tartanak parlamenti választásokat. Az országot jelenleg ügyvivő kormány vezeti, miután a liberális Mark Rutte lemondott egy családtámogatási botrány miatt.

A holland ombudsman végül arra a következtetésre jutott, hogy a Rutte vezette liberális kormány megsérti a jogállamiságot.

Érdekes módon sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem gondolkodott a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításán Hollandia ellen és a LIBE bizottság sem tartott rendkívüli ülést.

A Politico pedig azt is megjegyzi, hogy a botrány mellett a koronavírus járvány kezelése miatt is komoly kritikák érték Rutte-t, aki szinte mindvégig ellenezte a komolyabb korlátozásokat. Ennek ellenére a jelenlegi felmérések szerint pártja a VVD több mandátumot fog szerezni, mint a 2017-es választásokon. Egyedül azonban biztosan nem fog tudni kormányozni, így a cikk szerzője szerint koalíciót fognak kötni a konzervatív CDA-val, a liberális D66-al és a zöld-konzervatív Keresztény Unióval. Az írás megjegyzi: kérdéses, hogy hogyan fog szerepelni az utóbbi évek egyik leggyorsabban fejlődő pártja, a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD). A formáció az utóbbi években igencsak megerősödött, de az elmúlt időszakban a belső viszályok miatt visszaesett a támogatottsága. A holland jobboldal másik meghatározó alakja, Geert Wilders és pártja jelenleg a második legnagyobb holland politikai formáció és ennek megfelelően nagy valószínűséggel ők fogják a második legtöbb szavazatot kapni a VVD után.

Az év legmeghatározóbb szavazása Németországban lesz. A szeptember 26-i Bundestag választás fogja meghatározni, hogy ki lesz a 16 éve kormányzó Angela Merkel utódja a kancellári székben. A cikk megírásakor egyedül a szociáldemokraták nevezték meg az államfő jelöltjüket, a jelenlegi pénzügyminiszter, Olaf Scholz személyében. A pártnak azonban igen csekély esélye van a győzelemre, hiszen jelenleg 15-16%-os a népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint. Az SPD ezzel történelmi mélyponton van.

Fontos szót ejteni a legnagyobb német kormánypártról, a CDU-ról is. A párt a januári kongresszusán megválasztotta az új elnökét Armin Laschet-et, aki azonban csak szűk többséggel tudta megelőzni legfőbb kihívóját, a konzervatív Friedrich Merz-et. Az új CDU vezér sokak szerint a merkeli centrista és pragmatikus politikát viszi majd tovább.

Laschet megválasztása azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan ő fog indulni a kancellári székért, hiszen az országos felmérések szerint más prominens jobboldali politikusok nagyobb támogatottságot élveznek nála.

Az egyik ilyen személy a bajor testvérpárt, a CSU vezetője Markus Söder, aki a koronavírus sikeres kezelése révén szerzett országos népszerűséget.

A Politico szerzője szerint szintén fontos és meghatározó szereplők lesznek a zöldek, akik ugyan jelenleg a legkisebb frakcióval rendelkeznek a Bundestagban, országos szinten a felmérések szerint már a második legnagyobb pártnak számítanak. A Bundestagban még nem volt példa CDU/CSU-Zöldek koalícióra, tartományi szinten azonban már igen. Úgy vélem, a választások nagy kérdése lesz, hogy egy esetleges győzelem esetén kivel áll össze, vagy kivel tud összeállni a CDU/CSU. Kétséges, hogy folytatják-e a jelenlegi nagykoalíciót a szociáldemokratákkal. Lehetséges forgatókönyv a már korábban említett CDU-Zöldek koalíció is. Ha ezek a tárgyalások zátonyra futnak és a baloldal, valamint a Zöldek jó eredményt érnek el, akkor akár elképzelhető egy zöld-szociáldemokrata-szélsőbaloldali kormánykoalíció is.

Csehországban szintén parlamenti választásokat tartanak októberben. A kisebbségben kormányzó Andrej Babiš a jelenlegi felmérések szerint veszíteni fog a támogatottságából az előző választásokhoz képest, de továbbra is megőrzi majd az első helyét a cseh politikai formációk rangsorában. A cikk szerint a 2019-es tömegtüntetések, illetve az egészségügyi miniszter lemondása körüli botrány igen komoly sebet ejtett a párt támogatottságán. Babiš legnagyobb kihívója a centrista-jobboldali pártokat tömörítő SPOLU lehet, amely alig 6-7%-kal lemaradva második a közvélemény-kutatások szerint. A harmadik legnagyobb pártnak a cseh Kalózpárt számít, amely majdnem megduplázta a népszerűségét az előző választások óta. A szavazást nagyban befolyásolni fogja majd a járvány további kezelése, illetve a korlátozások enyhítésének megszervezése is.

A kontinens többi idei választásával szemlénk második részében foglalkozunk.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása