Danube Institute Blog

Mennyire szabad a szólás az egyetemeken?

2021. január 22. - Danube Institute

princeton.jpg

Valóban véget ért az egyetemeken a konzervatív vélemények elhallgattatása? Adam Hoffman írása a National Review hasábjain.

Néhányan reménykedtek, hogy csak időszakos volt a szólásszabadság-korlátozás. A Niskanen Center nevű amerikai agytröszt kijelentette, hogy 2018-ban véget ért a „egyetemeken való szólásszabadság-krízis”. 2019-ben a Commentary magazin szintén optimista véleményt alkotott, amikor azt állította, hogy a felsőoktatási intézményekben ismét helyreállt a véleménynyilvánítás szabadsága. Sőt az amerikai Foundation for Individual Rights in Education nevű nonprofit szervezet felmérései szerint a véleményszabadságra a legnagyobb veszély 2016-ban jelentkezett, azóta pedig szépen csökkent ez a tendencia.

Azonban az Egyesült Államok ötödik legidősebb és egyik legelőkelőbb intézménye, a Princeton Egyetem bebizonyította, hogy ezek az optimista, reménykedő statisztikákat joggal megkérdőjelezhetjük, hiszen a szólásszabadság megvonására irányuló törekvések aligha értek véget. Továbbra is egyre több konzervatív hangot hallgattatnak el az egyetemeken, csak most ravaszabb eszközökkel.

A cikk írója többek között a Princeton Egyetem „American Whig-Cliosophic Society”, a legrégebbi irodalmi, politikai és vitatársaság jobboldali körének elnöke, aki munkája során azért felelős, hogy a konzervatív előadók által képviselt vélemények ismét az egyetem politikai színterének középpontjába kerülhessenek. 2020-ban azonban jelentős ellenállással találkozott, amikor az intoleráns baloldal munkájának megakadályozását tűzte ki céljául.

Néhány hónappal ezelőtt, miután Adam Hoffman benyújtotta a meghívandó konzervatív előadók listáját az egyetemi társaság számára, számos előadót „provokatív” jelzővel megbélyegeztek és úgy döntöttek, hogy a hallgatói Kormányzótanács előtt szavazásra bocsátják, hogy előadhatnak-e az egyetemen. Többek között megbélyegezték George Willt, a Washington Post egyik Pulitzer-díjas újságíróját és egykori princetoni diákot, valamint Neomi Raót, az Egyesült Államok szövetségi bíróját és volt jogászprofesszort. Természetesen a társaság baloldali pártja által választott előadók közül – ahol olyan újságírók is szerepeltek, mint Jamelle Bouio, akinek nézetei valóban provokálónak nevezhetőek – egy sem minősült provokatívnak, így az ő listájukat nem tartottak fontosnak felülvizsgálni.

Sajnos a konzervatív előadók sorsa már a szavazás előtt megpecsételődött. A tanács többsége úgy ítélte, hogy George Will túlságosan „vitatott” nézeteket képvisel ahhoz, hogy előadhasson az egyetemen, miután kifogásolták a „marginálzált csoportokról” alkotott írását, és véleményük szerint érzéketlen volt a szexuális erőszak áldozatai felé. A Kormányzótanács tartott tőle, hogy „eretnek” nézetei egyesek számára kényelmetlenséget váltanának ki és megjelenése tiltakozásokat indíthat el. A tanácsot még az sem tántorította el döntésétől, hogy George Will az egyetemi elnök meghívására 2019-ben felszólalt a Princeton Egyetemen a diplomaosztó ünnepségén, valamint korábban az egyetemen igazgatóságának tagja volt. Az egyetem politikai elitje továbbá a diákok helyett eldöntötte, hogy a hallgatók nem tudnák elviselni George Will nézeteit, ezért eltávolították az előadók listájáról.

Hasonló vita alakult ki Neomi Rao bíróval kapcsolatban is. A bírónőnek megtiltották, hogy alkotmányjogot taníthasson, miután vitatott nézeteket osztott meg szexuális zaklatásokról és fajról szóló főiskolai írásában. Az utóbbi években azonban teljes mértékben elhatárolódott korábbi nézeteitől, sőt a szenátusi meghallgatáson nyilvánosan bocsánatot is kért. Azóta kiállása és konzervatív nézetei nagy hatást gyakorolnak az amerikai emberekre. A haladó baloldal viszont nem volt képes elfogadni a bírónő bocsánatkérését, ezért őt is levették a meghívott előadók listájáról.

Adam Hoffman a jövőben sem hívhatja meg az említett elismert konzervatív előadókat. A korábbi felmérések ellenére az egyetemeken továbbra sem diadalmaskodik a szólásszabadság. Sajnálatos módon azonban a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása kezdi elérni hatását, miután napjainkban az egyetemi hallgatók többsége is támogatja azt a nézetet, miszerint az alkotmány első módosítása szerinti jogoknak nem kellene kiterjednie az úgynevezett „gyűlöletbeszéd” – a politikai baloldallal ellentétes vélemény – megvédésére. Továbbá az amerikai egyetemeken a nyílt viták megrendezésére is egyre kevesebb engedélyt kapnak.

A szólásszabadságért harcoló érdekvédelmi csoportoknak fel kell ismerniük azt, hogy ma már nem nyíltan nyomják el a konzervatív véleményeket az egyetemeken, hanem ravasz módon elfojtják azokat, még mielőtt különböző előadások keretében hangoztathatnák. Így a konzervatív előadókat napjainkban már azelőtt elhallgattatják, hogy megnyitnák a szájukat.

Különböző felmérések szerint az egyetemi előadások során az előadók aránytalan mértékben, akár 32:1 arányban inkább baloldali nézeteket hangoztatnak, mint konzervatív véleményeket. Az Egyesült Államokban 2018-ban az egyetemeken felszólalók mindössze három százaléka volt konzervatív. Ezek a számok megmutatják, hogy a jelenség nem csak a Princeton Egyetemen van jelen és a konzervatívokat valójában kiűzték az egyetemi környezetből.

Ez az egyoldalúság és vélemény-elnyomás meghiúsítja az felsőoktatási intézmények lényegi célját, hogy a hallgatók az oktatás során különböző politikai véleményeket, elméleteket megismerve megvizsgálhassák, majd eldönthessék, melyik áll hozzájuk és az igazsághoz legközelebb. Az egyetemeknek a gondolkodás helyszínéül kéne szolgálniuk, nem pedig az egyoldalú politikai nézetek oktatásának. A szólásszabadság ilyen módon való korlátozása pedig az egyetemek központi értékét veszélyezteti.

Az egyetemek normális működésének visszaállításáért vívott harc két csoportra maradt: a bátor hallgatókra, akik fel mernek szólalni és konzervatív nézeteik mellett ki is mernek állni, ha nem értenek egyet az egyetemen elhangzottakkal, valamint az oktatókra és a dolgozókra, akiknek harcolniuk kell, hogy a diákok számára továbbra is elérhető legyen a szabad véleménynyilvánítás és szólásszabadság.

A „The American Whig-Cliosophic Society” társaságot az egyetemen James Madison, az Egyesült Államok egyik alapító atyja hozta létre, aki maga is harcolt a szólásszabadság törvénybe iktatásáért. A Princeton Egyetem hallgatói számára bölcs lenne megismerni Madison gondolatait – bár kérdéses, hogy 2021-ben megengednék-e, hogy felszólaljon egyetemen.

Szemlézte: Morvay Sáron

süti beállítások módosítása