Danube Institute Blog

A román választások tanulságai

2021. január 18. - Danube Institute

bukarest.jpg

„Sokan úgy gondolták, hogy a hónap eleji romániai parlamenti választás eredménye eleve eldöntött eredmény, s a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzelme várható” − írja Andrew MacDowall a World Politics Review hasábjain.

A várakozások azonban nem igazolódtak be. A rekordalacsony 32%-os részvétel mellett a román Szociáldemokrata Párt (PSD) közel 30 százalékos eredményt ért el, míg a PNL csak a szavazatok 25 százalékát szerezte meg. A választási győzelme ellenére a PSD legnagyobb román pártként (110 mandátummal rendelkeznek az alsóházban) továbbra is ellenzéki szerepre kényszerül, mert a nemzeti liberálisok koalíciót kötött többek között a magyar RMDSZ-el. „Ennek ellenére Ludovic Orban, a PNL miniszterelnöke a választások másnapján lemondott, hogy felelősséget vállaljon a kiábrándító eredményekért.” Az új államfő a korábbi pénzügyminiszter és bankár, Florin Citu lett.

A szerző az alacsony részvételt a koronavírus járvánnyal és a románok politikai közömbösségével indokolja: „A PSD nagyon motivált bázissal rendelkezik az alaptámogatók körében, ezért általában jobb teljesítményt nyújt alacsony részvétel mellett”.

MacDowall kiemeli azt, hogy a PSD korábban megpróbálta gyengíteni és felszámolni a független román intézményeket, és hogy a párt nevéhez több korábbi botrány is kapcsolható. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a szociáldemokraták egészen tavalyig kormányon voltak. Viorica Dancila és kormánya ellen azonban egy sikeres bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a román törvényhozásban azután, hogy a PSD korábbi vezetőjét, Liviu Dragneát háromévnyi börtönbüntetésre ítéltek korrupciós vádak miatt.

A szerző szerint a decemberi választások leginkább az új szélsőjobboldali AUR sikerei miatt voltak érdekesek. Az AUR közel 9 százalékot kapott, ezzel a negyedik legnagyobb párt lesz az új román törvényhozásban. „Románia 2008 óta nem rendelkezik szélsőjobboldali képviselettel a törvényhozásában, amikor a korábban befolyásos Nagy-Románia Párt a Parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos választási küszöb alá esett.”. Egy román tanácsadó cég vezetője szerint a pártban egyszerre jelen vannak a konzervatívok, a nacionalisták, az oltásellenesek, az anti-globalisták és szélsőjobboldaliak. A párt sikere az volt, hogy kihasználta a kormányzó PNL rossz víruskezelését. Radu Magdin szerint a párt főleg a fiatalok és a külföldön élő románok köreiben szerzett népszerűséget.

„Az AUR sokkoló sikere kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy egy alig több mint egy éve alapított párt miként érhet el ilyen áttörést.” Egyesek szerint az AUR szoros kapcsolatban áll a Putyin vezette Oroszországgal. A párt alapítója szerint azonban az AUR egy nacionalista, keresztény párt és véleménye szerint Putyin egy gyilkos.

„Stratégiai elhelyezkedésével a volt Szovjetunió, Közép-Európa, a Balkán és a Fekete-tenger partjainak kereszteződésében, valamint diverzifikált gazdasággal és a régió egyik legnagyobb népességével Románia jelentős szereplő lehetne Európában, de a politikája megakadályozta, hogy teljesítse potenciálját.” A szerző szerint az előző szociáldemokrata kormányzatában megjelent egyfajta populista euroszkepticizmus, és az AUR megerősödésével félő, hogy ez a vonal csak tovább erősödik. Veronica Anghel politológus szerint az AUR megjelenése és térnyerése nem meglepő, hiszen a román társadalomban igény van a konzervatív értékrendre.

A szerző szerint a választási eredmények lehangolóak voltak az USR-PLUS számára. A harmadik legnagyobb jobbközép párt 15%-ot szerzett: „Megduplázta a szavazatok arányát a legutóbbi, 2016-os választásokhoz képest, és csatlakozik a PNL által vezetett koalíciós kormányhoz, de úgy tűnik, hogy nem képes áttörni a városi, iskolázott románok és a diaszpóra alapvető támogatásán túl”. Anghel szerint emellett a párt fokozatosan közeledett a politika közép felé és lassan levetkőzte az „anti-establishment” mivoltját. A kormánykoalíciót a magyar RMDSZ egészíti még ki, ami a szerző szerint megőrizte a politikai királycsináló szerepét.

„Az ellenzéki PSD annak ellenére, hogy a parlament legnagyobb pártja, nem rendelkezik erős szövetségesekkel a baloldalon, és az AUR továbbra is a peremen van. Ennek ellenére a dolgok bonyolultak lehetnek az új kormány számára, tekintve karcsú többségét és a tagjai között eltérő filozófiát.”. 

A szerző szerint az AUR sikereit leszámítva a román politika nem sokban változott. Ez különösen kedvező az ország szövetségesei számára. Anghel szerint a választások nem befolyásolják Románia atlantista integrációját és elköteleződését a NATO és az EU mellett. A szerző szerint sok románnak az lesz az igazi kérdése, hogy vajon az USR-PLUS képes lesz-e érvényesíteni a reformjait az új kormányban. „Egyelőre az új jobbközép kormány Bukarestben segíthet távol tartani a rossz híreket. De továbbra is kérdéses, hogy képes-e beteljesíteni Románia potenciálját”.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása