Danube Institute Blog

Újra Izraellel foglalkoznak az ENSZ szervezeteiben

2020. november 19. - Danube Institute

izrael2.jpg

A WHO szerint Izrael megsérti a palesztinok „egészségügyi jogait”, Magyarország elutasította a határozatot. Valóban megsérti Izrael a palesztin területeken élők egészségügyi jogait, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet határozta állítja? A United Nations Watch szerkesztőinek írása. 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) a világjárvány által okozott krízishelyzet kezelése helyett legutóbbi négy órás ülésén inkább Izraellel foglalkozott. Ezen egy olyan elítélő határozatott fogadtatott el, amely szerint az ország megsérti a palesztinok, valamint a Golán-fennsíkon élő szíriaiak egészségügyi jogait.

Az ülésen olyan országok képviselői szólaltak fel és ítélték el Izraelt, amelyek közül sokan maguk is súlyos módon megsértik állampolgáraik emberi jogait, mint Irán, Szíria, Észak-Korea, Kuba, Malajzia, Libanon és Venezuela. Az ülés során 78-14 arányban, 32 tartózkodás és 56 távolmaradás mellett elfogadták az elítélő határozatot, amelyet Szíria, Kuba, Törökország, Katar, és a palesztin delegáció kezdeményezett. A WHO határozata alapján jövő évben következő ülésükön ismét tartanak egy hasonló vitát, és újabb jelentést készítenek a megszállt palesztin területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemben és a Szíriai Golánon levő egészségügyi állapotokról.

A UN Watch – az ENSZ működését monitorozó szervezet – elnöke, Hillel Neuer elítélte a határozatot: „A világ legfőbb egészségügyi szervezetének cinikus politizálása a COVID-19 járvány és más létfontoságú egészségügyi prioritások kezelésének rovására megy”. Neuer továbbá kiemelte, hogy a WHO csak Izraellel szemben hozott elítélő határozatot, miközben azt meg sem említették, hogy szír és orosz erők kórházakat és orvosi infrastruktúrákat bombáznak rendszeresen és szándékosan Szíriában; ahogyan azt sem, miszerint a háború sújtotta Jemenben 14 millió embernek lenne égetően szüksége orvosi segítségre, vagy azt, hogy Venezuelában az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén áll és emiatt hét millió ember szorul humanitárius segítségre.

Neuer továbbá abszurdnak tartja azt, hogy a WHO azzal vádolja Izraelt, hogy megsérti a szírek egészségügyi jogait a Golánon, miközben valójában az izraeli kórházak életmentő segítséget nyújtottak számos olyan szír menekült számára, akik az Aszad-rezsim barbár támadásai elől menekültek izraeli területre.

Izrael a konfliktus ellenére több tízezer palesztin számára nyújtott magas szintű orvosi ellátást kórházaikban, nem csak a pandémia ideje alatt, hanem már korábban is, hiszen Izrael és a Palesztin Hatóság között 1995 óta rendszeres orvosi koordináció zajlik. A hivatalos adatok szerint 2018-ban több mint 20 ezer, Ciszjordániában élő palesztin kapott engedélyt izraeli orvosi kezelésre. A Knesszet 2017-ben készített jelentése alapján 2011-től 2015-ig több mint 42 ezer palesztin kapott Izraelben orvosi kezelést, és a kezeltek száma 37 százalékkal nőtt az elmúlt években.

A zsidó állam annak ellenére is biztosított orvosi kezeléseket Gázában és Ciszjordániában élő palesztinok számára, hogy palesztinok több esetben visszaéltek az engedélyekkel és terrorista merényletek álcázására használták azokat. 2019-ben egy Hamasznak dolgozó terrorista, Fadi Abu al-Subh orvosi kezelésre hivatkozva bejutott Izraelbe, majd kiderült, hogy más hamaszos terroristákkal találkozott, hogy kiterveljenek egy következő merényletet. Ezt megelőzően egy lány testvérpár, akik közül az egyik daganatos terápiára szorult, orvosi engedélyüket kihasználva gyógyszeres kezelésre használt csövek segítségével megpróbáltak robbanóanyagokat becsempészni Izraelbe. Számos hasonló visszaélés történt az elmúlt években, melyekről a WHO természetesen hallgat.

Az egészségügyi szervezet gyűlésén elhangzottakkal szemben az izraeli ellátásban részesült palesztinok hálásak az orvosi segítségért, amit kaphatnak. Az AP hírügynökség 2015-ös jelentése szerint egy gázai testvérpár, Ahmed és Hadeel Hamdan, akiknek napi 12 órás dialízis ellátásra volt szükségük, elmondták, hogy „a segítségre szoruló palesztin páciensek kiváló orvosi ellátást kapnak az izraeli korházakban”. A testvérpár a Haifában levő Rambam kórháznak köszönhetik az életüket, ahol 2012 óta rendszeresen kaphatnak ellátást, amikor szükségük van arra, a kórház ugyanis az AP tudósítása szerint „addig nem engedte a tinédzser testvérpárt vissza Gázába, ameddig Hadeel egy hónap mozgásképtelen állapot után újra megtanult járni”. Manal, a testvérpár édesanyja a következőket nyilatkozta: „Nagyon hálás vagyok az izraeli kórházban dolgozókért, mert fáradhatatlan erőfeszítéseket tettek a gyerekeim meggyógyulása érdekében, különösen köszönöm a lányom meggyógyulásáért tett munkájukat”.

Egy másik esetben egy palesztin tinédzser fiú, Yusef Rabaya részesült komoly orvosi beavatkozásban az izraeli Hadassah Kórházban. Yusef gerincdeformitása miatt került kórházba és cselekvésképtelen állapota miatt egy komplex műtétre szorult. A fiú édesapja így nyilatkozott a sikeres műtét után: „Az izraeli orvosok megmentették a fiamat”. Kamell Husszeini palesztin író édesanyja pedig, miután rákbetegség miatt a Hadassah kórházba került, a következőket írta a kórház ellátásáról: „A Hadassah kórházban a palesztin területekről és az Izraelből rákos betegek egyaránt tisztelettel és humánus módon bánnak egymással, különbségeik ellenére is. Sohasem részesültem a zsidó orvosok és nővérek részéről diszkriminációban csak azért, mert palesztin vagyok.”

A több éves sikeres együttműködés során palesztinok tízezrei kaptak életmentő segítséget izraeli kórházakban, ám ennek ellenére 2019 márciusában a Palesztin Hatóság bejelentette, hogy politikai okokból megszünteti az izraeli kórházakba való beutalást. Osama al-Najjar, a Palesztin Hatóság egészségügyi szóvivője a döntést azzal indokolta, hogy Izrael a Palesztin Hatóság számára gyűjtött adóból 138 millió dollárt visszavont – pontosan annyit, amennyit a palesztin vezetés 2018-ban a terroristák támogatására szánt. Ezt követően a WHO határozatával ellentétben nem Izrael akadályozza meg a palesztinokat az izraeli kórházakban nyújtott életmentő orvosi beavatkozásoktól, hanem a Palesztin Hatóság. „Fiatal gyermekek kerültek orvosi beavatkozás hiányában életveszélyes helyzetbe. Szükségük van orvosi segítségre… és mi szívesen megadnánk nekik a megfelelő orvosi kezelést” – mondta a Ramat Gan-i Sheba Orvosi Központ gyermekgyógyászati igazgatója.

Izrael képzés és segítségnyújtás céljából is rendszeresen együttműködik palesztin egészségügyi szakemberekkel. A koronavírus-járvány közepette Izrael orvosi felszereléseket szállított a palesztinoknak, és több tucat palesztin orvos, ápolónő és egészségügyi szakember számára biztosított továbbképzést a járvány sikeres kezelése érdekében. A képzéseken ciszjordániai orvosok is közreműködtek az erezi határátkelőhelyen és Askelonban található Barzilia Egyészségügyi Központban, valamint videóhívásokon keresztül is számos alkalommal került sor továbbképzésekre.

2020 januárjában, a Sheba Egészségügyi Központban egy ciszjordániai és gázai ápolónő csoport négynapos orvosi gyakorlaton vehetett részt. 2009 óta pedig 150 palesztin egészségügyi szakember vehetett részt hasonló képzéseken az izraeli központban. Hasonlóképpen 2019-ben az asdódi Assuta Kórház izraeli és palesztin orvosok közös továbbképzésére adott lehetőséget, amely során a kisgyermekeken és csecsemőkön végzett trachetómia beavatkozást tanították meg az orvosoknak. Ez egy olyan életmentő terápia, ami a fulladástól mentheti meg a kisgyermekeket és csecsemőket. Néhány esetben pedig izraeli orvosokat rendelnek ki palesztin területekre, hogy az ottani kórházakban betegeken segítsenek. Dr. Iyad Khamaysi, a haifai Rambam Egészségügyi Központ orvosa egy gázai kórházba látogatott el, ahol betegeket kezelt, és képzést biztosított az ott dolgozó orvosoknak, valamint orvosi felszereléseket biztosított a palesztin kórház számára.

A WHO határozatát többek között Franciaország, Spanyolország, Belgium, Svájc, Írország, Portugália, Japán, India, Új-Zéland, Luxemburg és Monaco támogatta, míg Magyarország mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Brazília, Csehország, Németország, Honduras, Szlovénia, Kamerun, Szváziföld és Mikronézia elutasította. Norvégia pedig, bár tartózkodott, de kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek nem politikai kérdésekről kéne döntenie.

Szemlézte: Morvay Sáron

süti beállítások módosítása