2020. november 11. 16:42 - Danube Institute

Veszélyben a francia egység

parizs1.jpg

A francia társadalom belső kohéziója meggyengült. Az iszlamizmus térnyerése mellett a hagyományos köztársasági értékek elhalványulása is felelőssé tehető a társadalom polarizáltságáért − írja a Die Welt újságírója, Von Wolf Lepenies.

Jerome Forquet politológus 2019-ben Franciaországot és a francia társadalmat szigetcsoportokhoz hasonlította, annak rendkívüli polarizáltsága miatt, ellentétben az alkotmányban rögzített egységes és oszthatatlan köztársaság képével.

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy Emmanuwl Macron is támogatja azt a törvénytervezetet, ami a szeparatista tevékenységekkel − elsősorban az iszlám szeparatizmussal − szembeni fellépést segítheti elő.
Lepenies szerint a diverzifikáció és az individualizálódás is gyengíti a kohéziót a köztársaságon belül. Ezt jól példázza az elmúlt évek során átalakult francia oktatás, ahol már nem tartják olyan fontosnak a francia nemzeti identitás, történelem és kultúra tanítását. Sokkal inkább a multikulturalizmus tekintik mérvadónak. Ennek tükrében érdekes, hogy a 2015-ös Charlie Hebdo merénylet utáni szolidaritást kifejező tüntetéseken városonként 2 és 71% közé volt tehető a részvételi arány. Sokak szerint azonban nem kizárólag az iszlamizmus felelős azokért a konfliktusokért, amelyek gyengítik a francia társadalom kohézióját.

Jacques Julliard befolyásos francia újságíró úgy véli, hogy a társadalmi kohézió kapcsán döntő jelentőségű a három, úgynevezett „egyetemesség-vízió” hanyatlása: a katolikus hit, a republikánus meggyőződés és a szocialista remény. Julliard szerint az „egyetemesség-vízió” eltűnésének okai − a bal és jobboldali pártok mellett − az iszlamizmus, individualizmus, kollektivizmus, a fogyasztói társadalom, neoliberalizmus, pszichoanalízis, dekonstruktivizmus és a média. Julliard úgy véli, hogy amennyiben olyan emberek tömeges bevándorlását engedélyezik, akik számára a három „egyetemesség-vízió” egyike sem jelent semmit, akkor nincs miért csodálkozni azon, ha az eltűnik Franciaországból.

Sajnos az „egyetemesség víziójának” három alapelve a történelem során sok visszaélésre is lehetőséget adott. A kereszténység gyakran cinkosa volt a hatalomnak és a politikai elitnek, a szocializmus paktumot kötött a zsarnokokkal, a köztársaság pedig az egyenlőtlenségek, a gyarmatosítás és a rasszizmust támogatójaként tűnt fel. Mindezek figyelembevétele mellett ugyanakkor kijelenthető, hogy az egyetemes emberiség számára elvitathatatlan érdemek és kulturális áttörések köthetőek a három alapelvhez.

Lepenies úgy véli, hogy a köztársaság intézményével az emberiség valószínűleg megtalálta az egyik leghatékonyabb politikai kifejezésmódot. Ezt az állítást jól jelzi, hogy a francia politikusok beszédeinek záró kijelentését, a „Vive la France!”-t rendszerint a „Vive la République!” kíséri. Ezek a fennkölt kifejezések nem csak a Francia Köztársaságot jelentik, hanem egy olyan egyetemes politikai eszmét, ami először Franciaországban valósult meg.

Szemlézte: Papp Lídia

süti beállítások módosítása