Danube Institute Blog

Már nem lesz annyira érdekes Washington számára London

2020. november 03. - Danube Institute

boris_4.jpg

„Nagy-Britannia már nem Európa súlypontja Amerika szemében − főleg, ha Joe Bident választják meg elnöknek” − állítja Peter Ricketts volt magas rangú diplomata. A témáról Cristina Gallardo írt cikket a Politico európai kiadásának hasábjain.

A több mint 40 éven át tevékenykedő brit diplomata kijózanító véleményt formált meg az Egyesült Királyság nemzetközi státuszáról, a Brexit utáni (vélt) változásokról: „Amikor Biden majd Európa felé tekint, Párizst és Berlint fogja súlypontként kezelni, mint ami Amerikának igazán fontos Európában, mind gazdasági, mind biztonsági szempontból, Nagy-Britanniát pedig inkább a manistream Európán kívül állónak fogja tekinteni”.

A tapasztalt brit külügyi szakértő szerint a védelmi és katonai együttműködés továbbra is meg fog maradni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között, de ezen kívül London mindenképp kevésbé lesz hasznos Washingtonnak. A korábbi NATO- illetve francia nagykövet, valamint jelenleg a Lordok Házának aktív tagja heves kritikákkal illette Boris Johnson kormányát.

A Brexit-tárgyalások viszont folyamatosan zajlanak Londonban. Az EU főtárgyalója, a francia Michel Barnier jelenleg is a brit fővárosban tartózkodik. A szerző szerint mindkét fél reménykedik, hogy a következő két vagy három hétben tető alá tudnak hozni egy kereskedelmi megállapodást, ami jelentősen meghatározná az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli gazdasági kapcsolatait.

Rickett szerint komoly kihívás elé néz London ha Bident választják meg. Joe Biden szerint a Brexit veszélybe sodorhatja az EU és az Egyesült Királyság stabilitását. Rickett szerint komoly hangsúlyt fektetne Joe Biden az észak-ír-ír határkérdése problémájára és a nagypénteki egyezményre. Ezt azzal indokolja, hogy igen jelentős az ír befolyás a Demokrata Pártban, illetve hogy maga Joe Biden is ír származású. A volt diplomata megjegyezte: „A Biden-adminisztráció nagyon óvatos és nagyon körültekintő lenne a Brexit utáni Egyesült Királysággal”.

Rickett optimistaként tekint a Brexit-tárgyalásokra: szerinte a legvégén a felek alá fognak írni egy kereskedelmi megállapodást. A Johnson-kabinet makacs ellenállását azzal magyarázta, hogy ezzel akarja a kemény Brexit-párti politikusokat csendesíteni, kordában tartani. Rickett kiemelte azt is, hogy a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nem fogja megfúrni a tárgyalásokat a halászati kérdések miatt. Megemlíti továbbá, hogy sokan (köztük a brit kormány is) Merkeltől várják a megoldást, de Rickett szerint még Angela Merkel sem képes csodákra.

„Ricketts előrejelzése szerint az Egyesült Királyság és az EU valószínűleg egy laza megállapodást köt majd úgy, hogy a kétoldalú együttműködésük számos fontos szempontját kihagyják majd, mint például a biztonság- és védelmi politikát.

A szerző egy másik, korábban vezető pozícióban lévő brit diplomatát is idéz, Ivan Rogerst. Rogers korábban az Egyesült Királyság állandó képviseletét vezette Brüsszelben. Szerinte Johnson jelenleg a november 3-ai amerikai elnökválasztás eredményére vár. Kivárásának lényege, hogy Trump újraválasztásától függően fog dönteni a kilépésről. Ha Bident választják meg, London valószínűleg egy megállapodással összekötött Brexitet látna szívesen, míg ha Trump nyerne, akkor akár egy egyezmény nélkül is végleg kilépnének az Európai Unióból.
Rogers elképzeléseihez Peter Rickets annyit fűz hozzá: Johnsonnak nem szabad arra számítania, hogy bármelyik elnök megválasztása esetén könnyen le tudnának tárgyalni és aláírni egy szabadkereskedelmi egyezményt az Egyesült Államokkal.

London és a brit kabinet természetesen elutasítja Ivan Rogers teóriáját. London szerint a brit kormány kész bármelyik elnökkel együttműködni, és a Brexit-tárgyalásokat semmilyen értelemben nem befolyásolja az amerikai elnökválasztás.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása