2020. november 02. 15:01 - Danube Institute

Kína megelőzi az Egyesült Államokat

kina_usa.jpeg

„Az IMF bemutatta 2020-as világgazdasági előrejelzését, áttekintést adva ezzel a globális gazdaságról és az előttünk álló kihívásokról. A jelentés legkellemetlenebb ténye, amit az amerikaiak nem akarnak hallani − és még elolvasáskor sem hajlandóak elfogadni: Kína mára beelőzte az Egyesült Államokat, s ezzel a világ legnagyobb gazdaságává vált” − írja Graham Allison a National Review hasábjain.

A CIA és az IMF adatai szerint a jelenlegi kínai gazdaság (24.2 billió dollár) mintegy hatodával nagyobb az amerikainál (20.8 billió dollár). A szerző kiemeli azonban, hogy hiába az árulkodó számadat, a legtöbb amerikai médium továbbra is úgy tekint az Egyesült Államokra, mint a világ legnagyobb gazdaságával rendelkező országára. A szerző felteszi magának és az olvasóknak is a kérdést: miért?

Azzal magyarázza ezt, hogy a fentebbi adatok és számok összegyűjtése és kiszámítása bonyolult, valamint fontos, hogy milyen mércét és számolási metódust használunk. Az egyik ilyen bevett számítási mód a MER (Market Exchange Rate - Piaci árfolyam(ok)). E számítási módot a 2. világháború után hozták létre. Lényege, hogy összeadja egy adott ország termelésének és szolgáltatásainak az értékéit a saját pénznemében, majd ezt a jelenlegi piaci árfolyamon átváltják dollárba.

„Az előrejelzések szerint 2020-ban a Kínában előállított összes áru és szolgáltatás értéke 102 billió jüan lesz. Ha 7 jüan − 1 dolláros árfolyamon számolunk, akkor Kína MER-GDP-je 14,6 billió dollár lesz, szemben az Egyesült Államok 20,8 billió dolláros GDP-jével. Ez a számítási mód egyértelműen az átváltások és az árfolyamok miatt más képet mutat. Ezen egyenlőtlenségek áthidalására hozták létre a Big Mac indexet.

Ennek lényege, hogy megvizsgálja, hogy adott helyi pénznemben mennyibe kerül egy Big Mac. Ezt az árat azután átváltják dollárra, s megnézik, hogy ebből a pénzből az Egyesült Államokban is tudunk-e venni egy Big Macet. Kínában a szendvics 21 yüanba kerül, ami átszámítva 3 dollár. Ebből a pénzből az Egyesült Államokban csak egy fél Big Mac jönne ki. „Más szavakkal, amikor a legtöbb terméket hamburgertől és okostelefontól, rakétákig és haditengerészeti támaszpontokig megvásárolják, a kínaiak majdnem kétszeresen jobban járnak”. A szerző kiemeli, hogy a MER módszer csak akkor lenne hatásos, s csak akkor adna valós képet ha Kína minden yüanját átváltaná amerikai dollárra és abból vásárolna az Egyesült Államokban.

Felismerve a MER hibáit az IMF és CIA egy másik módszert alkalmaz, a PPP-t (purchasing power parity - vásárlóerő-paritás). E metódus lényege, hogy kiiktatja az átváltási árfolyamokat és például azt mutatja meg, hogy mennyit tudnak vásárolni a kínaiak yüannal Kínában. E számítás alapján jön ki, hogy a kínai gazdaság jelenleg már nagyobb, mint az amerikai.

A szerző megemlíti, hogy néhány amerikai továbbra is abban a hitben ringatja magát, hogy az Egyesült Államok az első. Ez szerinte óriási hiba, hiszen egy ország GDP-je és gazdaságának a mérete mutatja meg igazán a globális hatalmát. Kína az óriási gazdasági növekedésének köszönhetően ma már a legtöbb fejlett ország elsődleges kereskedelmi partnere. Emellett a beáramló pénzből komoly katonai fejlesztéseket hajtott végre, valamint lassan, de biztosan megelőzi az Egyesült Államokat a kutatás-fejlesztésre szánt összegekben is.

A szerző zárásként így fogalmaz: „Ahhoz, hogy az Egyesült Államok fel tudja venni a kesztyűt a kínai kihívásokkal szemben, az amerikaiaknak rá kell ébredniük a csúnya tényre: Kína már túljutott rajtunk abban a versenyben, hogy a világ első számú gazdasága legyen. Ráadásul 2020-ban Kína lesz az egyetlen olyan globális gazdaság, amely pozitív növekedést mutat: az egyetlen olyan gazdaság, amely nagyobb lesz az év végén, mint az év kezdetekor.”

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása