2020. október 13. 12:16 - Danube Institute

Miért gyűlölik a baloldali feministák Amy Coney Barrettet?

coney_barrett.jpg

Donald Trump jelöltje a Legfelsőbb Bíróságba, Amy Coney Barrett minden szempontból ellentmond annak az állításnak, mely szerint nagy család és sok gyermek mellett egy nőnek nem lehet sikeres karrierje − írja Alexandra Desanctis a National Review online hírportálon megjelent cikkében.

Amennyiben megválasztják, Amy Coney Barrett lesz az első nő a Legfelsőbb Bíróság történetében, aki hivatali ideje alatt iskolás korú gyermekeket nevel, illetve az egyedüli anya a jelenlegi bírák között.

Coney Barrett a konzervatív feminizmus remek példája: szerető feleség, hét gyermekes családanya, mindemellett pedig kiemelkedő tehetség a jogi szakmában, aki 50 éves kora előtt ért karrierje csúcspontjára. Jelölését azonban erősen kifogásolták azok a baloldali feministák, akik állításuk szerint egyébként támogatják a nők szerepvállalását.

Egy évszázaddal ezelőtt, a feminizmus első hulláma során az amerikai nők a szavazati jogukért harcoltak. Néhány évtizeddel később, a feminizmus második hulláma a politikai egyenlőségről a nemi kérdésekre terelődött: szexuális zaklatásra, munkahelyi diszkriminációra és az egyenlőtlenségre, amely − a feministák szerint − a biológia szab a nőkre. Napjaink baloldali feministái a második hullámú feminista mozgalmat viszik tovább. Elődjeikhez hasonlóan, ők is amellett a − sokszor kimondatlan − nézet mellett teszik le a voksukat, hogy a következmények nélküli szex alapvető emberi jog.

Az új feminista hullám a házasságot legjobb esetben a kiteljesedés akadályának, rosszabb esetben pedig az elnyomás egy formájának tekinti. Továbbá úgy vélik, hogy a nőket fel kell szabadítani a zsarnokság alól, melyet a biológia rájuk kényszerít és szerintük ennek legfőbb eszköze a fogamzásgátlás, valamint az abortusz. Napjaink feministáinak legfőbb prioritása − hangsúlyozva a nők egyenlőségét−  az abortuszpolitika támogatása, melynek legnagyobb elvárása, hogy a kormány (anyagilag) támogassa mind a magzatelhajtást, mind pedig a fogamzásgátlást.

A nemek közötti egyenlőség legfőbb támogatójának számít Sheryl Sandberg, a Facebook vezérigazgatója, illetve Anne-Marie Slaughter, Amerika szerte elismert jogász, politikus. Sandberg és Slaughter víziója alapján minden nagyvállalat döntéshozó termében egyenlő számú nőnek és férfinak kell lennie. 2011-ben a Barnard Főiskolán tartott beszédében Sandberg népszerűsítette a mára már híressé vált, úgynevezett „leaning in” (teljes erőbedobással csinálni valamit) fogalmát. Sandberg a nők munkahelyi ambiciózus, törtető hozzáállását és a karrierizmust egyfajta ellenszerként látja, megcáfolva azt a tényt, hogy a férfiak uralják a világot. „Egy olyan világ, ahol a férfiak elvégeznék a házimunka felét, a nők pedig az intézményeink felét működtetnék, sokkal jobb világ lenne” − mondta Sandberg.

Slaughter 2012-ben megjelent „Miért nem tudnak a nők még mindig mindent megszerezni?” című, népszerű cikkében visszhangozta Sandberg elképzelését: „csak akkor teremthetünk olyan társadalmat, amely valóban minden nő számára elfogadható, amennyiben a nők megfelelő számban rendelkeznek hatalommal.”

A januári Golden Globe díjátadón Michelle Williams színésznő rövid beszédében kifejezte háláját, azért, hogy egy olyan társadalomban élhet, ahol a nőknek szabad választási joguk van eldönteni mi történhet a testükkel. Williams azt állította, hogy „bizonyos” döntés meghozatala nélkül nem ért volna el kiemelkedő sikereket karrierjében.
A progresszív feministák és az abortuszpárti sajtó üdvözölte Williamset, amiért bátran kiállt a nők önrendelkezési jogáért. De tegyük csak fel a kérdést: mi olyan csodálatos abban, ha egy nőnek fel kell áldoznia a meg nem született gyermekét karrierje oltárán? A feminizmus ezen változata lényegében azt mondja a nőknek, hogy a siker elérése érdekében nyomják el a természetes biológiát és a férfiakat utánozzák.

Az a társadalom, amely hitelesen képviseli a nemek közötti egyenlőséget épp az ellenkezőjét mondaná a nőknek: a siker sokféle formát ölthet, nem csupán a munkahelyen nyújtott teljesítmény az egyedüli út a boldogság felé és a nők úgy értékesek ahogy vannak.

Amy Coney Barrett ezeket az igazságokat képviseli, hiszen családanyaként nem kellett feladnia karrierjét, ezzel rácáfolva a feminizmus hamis szabadságfogalmára.

Szemlézte: Papp Lídia

süti beállítások módosítása