Danube Institute Blog

Ez a történelem legfurcsább kampánya?

2020. október 13. - Danube Institute

 joe_biden1.jpg

A 2020-as amerikai elnökválasztás során Joe Biden és Donald J. Trump programja a korábbiaknál még élesebben válik el egymástól. Amerika két teljesen ellentétes irányba mozdulhat tovább, ezért sokak szerint az idei lesz az eddigi legjelentősebb elnökválasztás. Valóban nagy jelentősége van annak, kit választ Amerika november 3-án, azonban a 2020-as kampány az elmúlt 120 év legabszurdabb és legfurcsább kampányának nevezhető. Victor Davis Hanson írása a National Review-ban.

A 77 éves Joe Biden lehet minden idők legidősebb elnökjelöltje. Sem republikánus, sem demokrata színekben nem indult nála idősebb jelölt a Fehér Házért. Ebben a nagy jelentőségű évben, mikor erős vezetésre van szüksége Amerikának, Biden nem győzte még meg határozott fellépéséről szavazóit, hiszen elnökjelöltté választása óta szinte egyáltalán nem kampányolt személyesen.

Biden a választások előtt mindössze három hónappal lépett először választói elé, előtte csak virtuális módon kampányolt. Legutóbb James Garfield és William McKinley 19. századi kampánya során fordult olyan elő, hogy jelöltek a választások előtt szinte végig, a választók elől elbújva, passzívan, otthonról próbálták megszerezni az amerikai emberek szavazatát. De még ők sem rejtették el magukat a nyilvánosság elől: otthonukban rendszeresen a sajtó rendelkezésére álltak.

Joe Biden így számos kérdést megválaszolatlanul hagyott kampánya során, ezért az amerikai választóknak fogalmuk sincsen, hogy elnökként vajon felvállalná-e azokat a „jakobinus” követeléseket, melyek szerint fel kellene duzzasztani a Legfelsőbb Bíróság létszámát és kezdeményezni kellene az elektori rendszer megszüntetését. További megválaszolatlan kérdés, vajon Biden aláírná-e a radikális környezetvédelmi reformot (Green Deal) és kezdeményezné-e a főváros, Washington és Puerto Rico önálló állammá alakulását. Elítéli-e az országos méretű zavargásokat és fosztogatásokat, függetlenül attól, hogy azokat szélsőjobb vagy szélsőbaloldali csoportok követik el. Megnyitná-e újra a határokat, leállítaná az illegális bevándorlók kitoloncolását, és lebontaná az új határfalat? Ha kereskedelmi téren Kína valóban csak rivális és nem ellenség – mint azt Biden állítja – , akkor visszavonná-e Trump Kínával szembeni szankcióit? A demokrata elnökjelölt büszke az Obama elnöksége alatt megkötött iráni atomalkuban betöltött szerepére. Vajon ez azt jelenti, hogy visszaléptetné az Egyesült Államokat a megállapodásba?

Ezekre a kérdésekre várták Biden válaszát az első Biden-Trump vita során, amikor az amerikaiak először találkozhattak közvetlenül a Demokrata Párt elnökjelöltjével.

Victor Davis Hanson cikkében magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy Joe Biden miért vonult vissza a kampányidőszak során. Röviden azért, mert a 2020-as év drámai eseményei, a járványhelyzet, a zavargások és a fejlett technológia, valamint az erős Trump-ellenes szavazótábor lehetővé tette számára azt, hogy kampánya nagy részét otthon töltse.

Trump elnöksége alatt számottevő sikereket elért: erős gazdaságot hozott létre, munkahelyeket teremtett, a munkanélküliség pedig rekord alacsony szintet ért el. Azonban a világjárvány, a vírus okozta gazdasági hanyatlás és az utcai anarchia példátlan kihívás elé állították az elnököt és elhomályosították a sikereit. Biden, miután látta, hogy esélyei szinte maguktól javulni kezdenek, márciusban visszavonult és hagyta, hogy kampányának központi témája Trump kudarcainak bemutatására alapuljon.

A járványhelyzet az elnökjelölt számára kifejezetten előnyt jelentett, mert korára tekintettel kivonhatta magát a nyilvános szereplések alól, elkerülhette a sajtótájékoztatókat, interjú felkéréseket és a gyűléseken való részvételt – így kevesebb alkalommal került felszínre Biden gyenge és határozatlan beszédképessége, ami elbizonytalaníthatná szavazótáborát, vajon valóban képes lenne-e Amerika vezetésére.

Joe Biden és alelnökjelöltje, Kamala Harris mindeddig hagyták, hogy a sajtó a demokrata kampány bemutatása helyett a már megszokott „munkáját” végezze: folyamatosan gyártsa a Trump elnöksége és személye ellen szóló cikkeket. Biden nyilvános szerepléstől való megóvása azonban bölcs döntésnek bizonyult, ugyanis a volt alelnök valóban nem a szavak embere. Azon ritka alkalmak egyikén, amikor interjút adott, véletlenül azt a bizarr állítást tette, miszerint 180 éve dolgozik a Szenátusban, a koronavírusnak pedig a világon addig 200 millió áldozata volt (valójában az interjú időpontjában ez a szám 1 millió körül volt).

Figyelemre méltó azonban, hogy Biden jelöltté válása nem söpörte le az asztalról Bernie Sanders szocialista nézeteit, mert az elnökjelölt Sanders bukása után felvállalta programját. Biden ugyanakkor bölcsebbnek találta azt, ha nem hangoztatja Sanders, Alexandria Oscasio-Cortez és Elizabeth Warren szocialista nézeteit a kampányában, nehogy elijessze azokat a szavazókat, akik még nem döntötték el kire adják le voksukat, és a független kertvárosban élő választókat, akik nem értenek egyet Sanders szocialista nézeteivel.

A kampány végéhez érve azonban, úgy tűnik, Biden visszatért hosszú pihenéséből. A statisztikák egyre szorosabb eredményt jósolnak, a választások előtti helyzet azonban nagyon hasonló mint 2016-ban (a cikk az első választási vita és Trump betegsége előtt jelent meg, azóta a különbség újra nőtt – a szerk.). Trump most is aktívabb a billegő államokban, amelyekben Biden szinte láthatatlan, de mint 2016-ban Hillary Clinton esetében, úgy Biden és a demokraták most is nagyon optimisták: 70-90 százalékos esélyt látnak a nagyarányú győzelemre. A Trump megválasztása előtti felmérések a demokraták szerint azért nem voltak megbízhatóak, mert számos olyan „rejtőzködő szavazó” volt, aki nem fedte fel, hogy Trumpra fog szavazni. Most azonban biztosra veszik, hogy nincs ilyen sok „rejtőzködő szavazó”, akik megakadályozhatnák Biden biztos győzelmét.

Ahogy 2016-os választások előtt Hillary kinevette és eredménytelennek tekintette Trump kampányolását a billegő államokban, úgy Biden és fiatal támogatói most is kinevetik Trump stratégiáját, melynek célja, hogy több millió szavazót elérjenek személyesen azzal, hogy bekopognak hozzájuk és beszélgetnek velük. Négy évvel ezelőtt hatásos volt Trump kampányolása, és most is annak bizonyulhat. Ahogy 2016-ban Clinton közösségi média stratégái számos hibát ejtettek, úgy Biden online folytatott, forgatókönyv alapján történő kampányolása is tele van bakikkal, sokszor amiatt, mert az előre leírt beszédéiben hibák maradtak, és a szófogadó elnökjelölt nem átugrott rajtuk, hanem felolvasta azokat.

Most azonban, hogy a választások hajrájában Biden kénytelen aktívabban kampányolni, a baloldal szorosabbra fogta nála a gyeplőt, és szigorúan megszabják, mit mondhat és mit nem. Mivel Biden nem tudta népszerűsíteni szavazói körében a baloldal ideológiáját, ezért megtiltották neki, hogy „baloldalról középre” húzódjon, nem vitatkozhat és nem ellenkezhet nyíltan a baloldallal, de az érdekükben sem szólhat, nehogy elveszítse vele azokat a szavazókat, akikkel sikerült elhitetni, hogy Biden nem tartozik a baloldal szélsőséges ideológiájához. Ehelyett egyetlen feladata kampánya végén, hogy Trumpot támadja és olyan közhelyeket használjon beszédeiben, amelyek semmit sem árulnak el elnöki programjáról.

Nem meglepő, hogy Joe Biden a baloldal bábjaként nem tudja megválaszolni, hogy ki is ő és milyen nézeteket vall. Így viszont a történelemben először egy igazi kihívó és kampány nélküli választásnak lehetünk a szemtanúi.

Szemlézte: Morvay Sáron

süti beállítások módosítása