Danube Institute Blog

Népszavazás dönthet az élet befejezéséről Új-Zélandon

2020. október 05. - Danube Institute

eutanazia1.jpg

Október 17-én az új-zélandi parlamenti választások mellett népszavazást tartanak a „The End of Life Choice Act 2019” (Törvényjavaslat az élet lezárását illető döntésről) címet viselő, az eutanáziáról szóló javaslat megerősítéséről.

A törvényjavaslatot a parlament tavaly novemberben elfogadta és népszavazásra bocsátotta. A javaslat elfogadásával azok az új-zélandi, 18. évüket betöltött állampolgárok, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és orvosi diagnózis szerint legfeljebb fél évük van hátra, eutanáziát kezdeményezhetnek. Ha a törvény életbe lép, a gyógyíthatatlan betegeknek kérésük szerint az orvosok olyan gyógyszert adhatnak, amivel előre hozhatják elköltözésük napját.

A törvényjavaslat tiltakozást váltott ki a keresztény felekezetek részéről: október 5-én 21 keresztény felekezet vezetője nyilatkozatot nyújt be, melyben kifejezik aggodalmukat az eutanázia törvényes bevezetéséről. Véleményük szerint Új-Zéland számára hosszútávú károkat okozna egy ilyen törvény elfogadása. A nyilatkozatban kijelentik, hogy megértik, miszerint vannak, akik szerint az eutanázia megoldás lehet a súlyos betegek szenvedésének enyhítésére. Etikátlannak és veszélyesnek tartják azonban, hogy a törvény érvénybelépésével az orvosok is kényszerhelyzetbe kerülnek, hiszen azzal, hogy a betegeknek segítséget nyújtsanak az öngyilkosságban, így kell megtenniük, amivel értékrendjük ellentmondásba ütközhet. A keresztény vezetők szerint ez egy olyan határ, amit Új-Zélandnak nem lenne szabad átlépnie.

„The End of Life Choice Act 2019” törvényjavaslattal kapcsolatban nem csak keresztények, hanem egy új-zélandi, országos hálózattal rendelkező szervezet, a Living Every Moment Hospice is kifejezte aggodalmát, amely a hospice intézményeket tart fenn. Internetes oldalukon felhívják a szavazók figyelmét arra, hogy észszerűen gondolják át, miként fognak szavazni a referendumon. Fenntartásaik a következők: a törvényjavaslatban nincs elegendő idő a beteg számára, hogy meggondolja döntését, hiszen kérésétől a gyógyszer beadásáig legfeljebb 48 órás késleltetést lehet kérni, azt is csak azért, hogy az anyakönyvvezető ellenőrizhesse a beteg papírjait.

Ezzel szemben más helyeken, ahol hasonló törvényt fogadtak el, több időt hagynak a végső lépés előtt: az egyesült államokbeli Oregon államban 15 napot, az ausztráliai Victoriában 9 napot, Kanadában pedig 10 napot adnak a beteg számára, hogy meggondolhassa magát. A hospice szervezet kiemeli azt is, hogy az orvosok gyakran tévednek, mikor diagnózist állítanak fel a beteg életkilátásairól. Az orvosok számára is komoly kihívást jelent meghatározni azt, vajon csak legfeljebb 6 hónapig vagy hosszabb ideig is életben maradhat a beteg. Sőt egy, az orvosi prognózisokról szóló tanulmányból kiderült, hogy ez a menetrend az esetek mindössze 20 százalékában következett be, 80 százalékban pedig az orvosok tévedtek a súlyos beteg élethosszának meghatározásakor. A törvény ezentúl nem biztosítja, hogy a beteg szerettei időben értesülnek a döntésről. A súlyos fájdalmaktól szenvedő beteget számos tényező befolyásolhatja, ami miatt nem feltétlenül tud racionálisan dönteni a sorsáról. Ilyen tényezők lehetnek például a mentális betegségek, a depresszió vagy a félelem. A beteg szeretteinek pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az orvos tudomására hozhassák, ha a beteg döntését bármi is befolyásolhatja.

Egy 2018-as felmérés alapján 168 eutanáziát igénylő beteg közül Oregonban szinte mindenki (95%) jelezte azt, hogy az életük feletti kontroll elvesztésével járó depresszió miatt hozta meg a döntést. Több indokot is meg lehetett jelölni, így a betegek 79,4 százaléka a méltóságuk elvesztésével járó szégyent, 63 százalék pedig a betegség okozta terheket jelölte meg további indokként és mindössze 31 százalék volt azok aránya, akik a nem megfelelő fájdalomcsillapítás miatt döntöttek életük befejezéséről.

Végül a szervezet legfőbb aggálya, hogy ha törvényessé válik az eutanázia az országban, akkor a törvényjavaslatot folyamatosan kibővíthetik majd további lehetőségekkel. Belgiumban az eutanázia eredetileg 18 év felettiek számára volt elérhető, de 2014-ben a korhatárt megszüntették és kiterjesztették gyerekek számára is.

A világon a legtöbben olyan betegek igényelnek eutanáziát, akik nincsenek közvetlen életveszélyben. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát könnyen elképzelhető, hogy az „End of Life Choice Act 2019” tartalma a jövőben kibővül, és végül olyan „emberi jogi” kérdésekkel kell szembenézni, miszerint mentális betegségben szenvedők, vagy fogyatékosok is igényelhetnek-e eutanáziát.

Szemlézte: Morvay Sáron

süti beállítások módosítása