Nagy várakozások: a német EU-elnökség kilátásai

2020. július 06. - Danube Institute

berlin_tiergarten_1.jpg

Németország újra egy válság közepén vette át az Európai Unió elnökségét július 1-jén – bár a Lisszaboni Szerződés szövegtervezetének francia-holland elutasítása miatt kialakult 2007-es „válság” össze sem hasonlítható a mostanival. Eckhard Lübkemeier és Nicolai von Ondarza ír a német elnökség feladatairól és terveiről a Stiftung Wissenschaft und Politik elemzésében.

Az elnökség alaphangját három tényező adja: az EU már-már tartósnak nevezhető válsága (2008-as pénzügyi és gazdasági válság és későbbi euróválság, 2015-ös menekültválság, Brexit-válság és az euroszkepticizmus terjedése, illetve a néhány tagországot érintő jogállamiság-viták), a koronavírus, illetve a világ nyugtalankodása (elsősorban a globalizáció felgyorsult leépülése és leépítése, Amerika nemzetköziség-ellenessége és Kína önhatalmaskodása). Németország példa nélküli körülmények közt néz a tanácselnökség elébe.

A várakozások pedig, mint Németországgal szemben mindig, magasak – és ezeket tovább növeli, hogy Európa nagy országai közül messze Németország esélyei a legjobbak a gyors talpraállásra jó egészségügyi intézkedéseinek, gazdasági erejének, illetve szolid pénzügyeinek köszönhetően. De kilábalása csak akkor fenntartható, ha az szomszédainak is sikerül: csak egy megerősödött Európa tud egyenrangú partnere lenni az Egyesült Államoknak és Kínának, de még a Google-nak, Amazonnak és társainak is. Berlinnek el kell kerülnie viszont, hogy túl hatalmasnak tűnjön: Európa ereje az országok egymás iránti bizalmában gyökerezik és abban, hogy a kollektív Európa nem szünteti meg a nemzeti identitásokat és nemzeti érdekeket – kontraproduktív lenne a kilábalás érdekében ezeket aláásni.

Mindez nem egyszerű, mivel a tanácselnöki poszt valós hatalommal alig jár. Csupán kezdeményező szerepet kapnak a Minisztertanácsban az adott ország miniszterei, de a döntésekhez ugyanúgy szükséges az összes többi tagállam jóváhagyása. Egy jó elnök ezért az őszinte közvetítő szerepét játssza kompromisszumok kialakítása érdekében, ami kisebb országoknak kisebb önálló politikai és gazdasági erejüknél fogva általában könnyebben szokott sikerülni. Ehhez még hozzájön, a szövetségi kormány várakozásai szerint az első hónapokban a körülmények miatt a rendes tanácsi munka csupán 30%-a tud majd megvalósulni.

A német elnökségre szóló tervek 3 csoportba sorolhatók. 1.: a koronaválság és következményei, illetve az Unió háztartása; 2.: Brexit és más sürgető problémák; 3.: egyéb – az „építő projektek”.

A legfontosabb – és egyben talán legnehezebb – a koronaválság. Még ha a második hullám el is marad, akkor is rengetek energiát fog igénybe venni a tagállami védekezések összehangolása, főleg, hogy az aszimmetrikus, elsősorban gazdasági hatások miatti országok közötti széthúzás egyre jelentősebb. Megoldást talán egy közös újjáépítési alap jelenthetne, amit a Bizottság már tanácsolt is a következő költségvetési tervezet megalkotása során – aminek tárgyalása várhatóan szintén rengeteg energiát fog igénybe venni. A német elnökség sikere ezeken, a költségvetési tárgyalásokon és az újjáépítési alap elfogadásán lesz mérhető.

A második prioritást azon folyamatok lemenedzselése adja, amelyeket jogi kötelezettségek miatt kell még 2020-ban lezárni – ezek a többéves költségvetésen kívül például az éves halászati kvóták meghatározása, a 2021-es háztartás kialakítása és természetesen a Brexit. Ez utóbbit október 31-ig kell lezárni, ugyanis ekkortól nem alkalmazza Nagy-Britannia többet az EU-s jogot. A német elnökség szerepe ebben azonban csak annyi, hogy támogassa a tárgyalások sikeres lefolyását.

A harmadik kategóriába tartozó kezdeményezésekre – elsősorban az európai zöld megállapodás, a mesterséges intelligencia szabályozása, a digitális belső piac kiépítése és az adócsalás leküzdése tartozik ide – a magasabb prioritások miatt kevés energia fog jutni. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az európai zöld megállapodás létrejöttét és kidolgozását a gazdasági újjáépítés pont, hogy előtérbe fogja tolni – egyesek szerint most könnyebb újjátervezni néhány gazdasági folyamatot, mint mikor normál üzemmódban zajlik minden.

A szerzők szerint röviden ezek várhatók a német tanácselnökségtől. A várakozások nagyok – a lehetőségeik viszont korlátozottak.

Szemlézte: Kiss Dávid