Válaszúton az Egyesült Királyság: USA vagy Kína?

2020. május 24. - Danube Institute

kina_london.jpg

A brit politikát megosztja a felemelkedő Kína és az ellenséges Egyesült Államok közötti választás kényszere. Míg Trump minden erővel az ázsiai szuperhatalmat ostromolja, addig az Egyesült Királyság vonakodva utasítja csak el a kínai befektetőket.

Az utóbbi hónapokban a brit közvélemény elsősorban a Hong Kong-i biztonsági intézkedésekért és a koronavírus-járvány kezeléséért bírálta a Kínai Népköztársaságot. Ám a kritikusok itt nem állnak meg: konzervatív parlamenti képviselők egy csoportja „keményebb” politikát folytatna a feltörekvő távol-keleti óriás ellen, idomulva Donald Trump elnök Kína-ellenes külpolitikájához. A még csak szárnyait bontogató „PRC-szkeptikusok” [PRC = Kínai Népköztársaság, az angol People’s Republic of China kifejezésből] egyúttal USA-pártiak is és teljes vállszélességgel támogatják a brit-amerikai kereskedelmi szerződéseket.

A Kína-ellenes politikusok nem engednék a kínai Huawei nagyvállalatnak az 5G-hálózat kiépítését a szigetországban, mondván, ezzel önként és készakarva hatalmas gazdasági befolyást adnának a kommunista hatalom kezébe.

A Konzervatív Párt – vezetőjével, Boris Johnsonnal az élen – azonban kívánatosnak tartja a Kínával való kiváló diplomáciai-gazdasági kapcsolat fenntartását és fejlesztését. Johnson mint külügyminiszter és mint London polgármestere sosem feledte hangsúlyozni Kína-párti nézeteit.

Míg a brit belpolitika a járvány miatt szakadt több részre, a külpolitikai vitát a Kína-kérdés uralja. Kína ellen nem csak a hivatásos politikusok szólaltak fel az elmúlt években. A távol-keleti óriás gazdasági felemelkedése és politikai terjeszkedésre az eddig magabiztos nagy- és középhatalmakat megijesztette. Cégek és nagyvállalatok sorra tapasztalják meg a kínai befektetők vírusszerű terjeszkedését, klímaaktivisták lázadoznak a szénalapú kínai ipar pazarlása ellen, és emberi jogi aktivisták fejezik ki egyet nem értésüket az ujgur kisebbség ellen elkövetett állami szintű jogsértésekkel kapcsolatban.

A hidegháború utáni egypólusú világrend átalakulása már nem képezi vita tárgyát. A világ politikusai, közgazdászai és akadémikusai most arra próbálnak választ keresni, hogy hol a helye a feltörő kínai nagyhatalomnak a sakktáblán, és hogy vajon nekik van-e helyük a szomszédos mezőkben.

Szemlézte: Sajti Konor