Írország és a klímakrízis

2020. április 21. - Danube Institute

irorszag2.jpg

A 2020-as ír választások egy olyan, már magában is érdekes helyzetet eredményeztek, melyben úgy néz ki, hogy a két nagy rivális párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil koalícióra lépnek – közli a The Irish Times.

Az, hogy a kialakulóban lévő koalíció eddigi terveiben kimondottan homályosan beszélt a klímaváltozást érintő lehetséges intézkedéseiről; továbbá az, hogy a jelenlegi, világjárvány alakította szituáció a társadalomban és a politikában is a meggondolás alapú gondolkodásmód reformkorát hozta magával, Írországban egy olyan helyzetet eredményezett, melyben az éghajlatváltozás kérdését a kisebb pártoknak sem szabad napirendjükről levenniük, sőt úgy tűnik, sokkal inkább kell majd nekik is küzdeniük 

Az ENSZ és a Párizsi Klímaegyezmény alapján 2030-ig Írországban évi 8%-os károsanyag kibocsátás-csökkentést kellene elérni ahhoz, hogy az ország hozzájáruljon a megfelelő környezeti fenntarthatósághoz; az aktuális számok ettől azonban jelentősen elmaradnak. Az elmúlt időszakban több oldalról is támadás érte az ír vezetést, mivel sokak szerint nem tesznek eleget a klíma ügyének érdekében. Így vélekedik Oisín Coghlan, a Freinds of the Earth igazgatója is. A Fianna Fáilt és a Fine Gaelt azzal vádolja, hogy egyrészt homályos ígéreteket tesznek az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatban, továbbá még ezeket az ígéreteket sem tartják be, így lényegében az intézkedések – beleértve a kulcsfontosságú prevenciót is – elmaradnak.

Ezen felül problémásnak ítéli meg azt is, hogy az – elviekben egyébként már minden párt által elfogadott – új klímatörvényt végre hivatalosan is átnyomják. Coghlan elmondása alapján sokkal inkább olyan hozzáállás mutatkozik meg részükről, melyben az éghajlattal és annak változásával kapcsolatos tárgyalásokban hátul maradnak, azok nagy részét a kisebb pártokra hagyják. Ezeknek a kis pártoknak pedig azt kell kiharcolni, hogy az állam méltányos mértékben járuljon majd hozzá a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesítéséhez. Ez a gyakorlatban úgy mutatkozik meg, hogy szükség lesz egy új törvény elfogadására az alsóház felállításának első 100 napjában. Írországban a zöldek és a Stop Climate Chaos együttműködése is a fenti véleményt osztja: a két nagy párt nem tesz eleget.

Meg lehet azonban határozni, mi lenne az elég? Milyen intézkedéseket kellene Írországnak hoznia a klíma ügyében?

Először is tisztában kell lenni azzal, hogy itt nem olyan változásokról beszélünk, amik egy-két év alatt lezajlanak. Ahhoz, hogy hatásosnak és hatékonynak lehessen titulálni a programokat és intézkedéseket, technológiai és eszközszintű innovációra is szükség van. Ehhez többek között olyan komponensek kellenek, mint például az elektromos járművek használatának széleskörű elterjesztése – egymilliós nagyságrendben –, a megújuló villamosenergia használatának széleskörűvé tétele olyannyira, hogy a villamosenergia-ellátás mintegy 70%-a ebből származzon, végül, de nem utolsó sorban pedig a megnövelt mezőgazdasági hatékonyságra és a tonnánkénti 80 eurós szénadó felállítására is szükség van. Mindez a tisztább levegő mellett egy fenntarthatóbb gazdaságot is eredményezne az országban.

Peter Thorne, a Maynoot University professzora és az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testületének szenior tudósa az általánosságok mellett az ügy politikai aspektusaira is rámutat. Ő is kiemeli azt, hogy a Covid-19 világjárvány egy olyan új lehetőséget teremtett, melyben idő van arra, hogy kicsit megálljunk és gondolkodjunk. Egy többkomponensű válsághelyzetben pedig nagyon egyszerű a hatalmat birtokló pártok politikájának kritizálása, azonban abból fakadóan, hogy senki sem tudja pontosan mivel fogunk szemben állni a Covid-19 után, legitimmé válik a Fine Gael és a Fianna Fáil politikája és retorikája: a jövő bizonytalansága szüli ugyanis annak szükségességét, hogy a klímakrízis kapcsán egyelőre a kerettervezetekben is homályosan fogalmazzanak.

Szemlézte: Markó Alíz Izabella