Danube Institute Blog

Elmaradhat a nagy mekkai zarándoklat?

2020. április 08. - Danube Institute

hajj.jpg

Muhammad Salih bin Taher Banten, Szaúd-Arábia Haddzs és Umrah zarándoklatokért felelős minisztere március 31-én arra kérte muszlim testvéreit az Al-Ekhbariya állami televízión keresztül, hogy egyelőre ne tervezzenek semmit a július 28-án kezdődő Haddzs zarándoklattal kapcsolatban – amíg még nem tiszta a koronavírus lefolyása. A zarándokok és a közösség egészségére hivatkozott nyilatkozatában. Mohammed Al-Kinani írása az Arab News-on.

Szaúd-Arábia egészségügyi minisztériuma egészségügyi intézkedések egész sorát hozta meg a vírus terjedésének csökkentése érdekében. Márciusban a királyság határozatlan időre felfüggesztette az Umrah zarándoklatot, leállított minden nemzetközi repülőjáratot, és megtiltotta a ki- és bejárást több városba, többek között Mekkába és Medinába – a két szent városban április első hetében már mintegy 480 aktív esetről tudni, az egész országban pedig szintén az említett időpontig több mint 2000 fertőzöttet diagnosztizáltak, és 25 halálos áldozatot is szedett a járvány.

Racionálisan a Haddzs elhalasztása elkerülhetetlennek látszik, ilyen azonban nagyon ritkán fordul csak elő. Először 930-ban szakadt meg a zarándoklat, amikor is az Abbászida Kalifátus ellen lázadó síita karmaták zarándokokat támadtak meg a Haddzs nyolcadik napján, mivel azt bálványimádásnak titulálták. Miután lemészároltak mintegy 30 ezer hívőt, majd holttesteikkel megszentségtelenítették a mekkai Zamzam kutat, Mekkából a Fekete Kővel együtt távoztak korabeli fővárosukba, Hajrba (ma Qatif). A vérengzés után a Haddzsot még 10 évig nem tartották meg.

A következő incidens 968-ban volt, amikor is járvány tört ki Mekkában. Beszámolók alapján sokak tevéje már útközben elpusztult vízhiány miatt, és sok zarándok is meghalt ugyanezen okból – olyanok is, akik még biztonságban odaértek Mekkába. A következő időszakban is voltak olyan évek és időszakok, amikor hívők egy-egy régióból – Egyiptomból, Irakból, Közép-Ázsiából és az északi arab muszlim területekről – nem tudtak részt venni a zarándoklaton, majd pedig a keresztes lovagok tették veszélyessé a Haddzson való részvételt. 1168-ban kurd támadások miatt az egyiptomiak nem tudtak részt venni, beszámolók szerint 1256 és 1260 között pedig senki sem a Hijaz régión kívülről.

1798 és 1801 között Napóleon tette veszélyessé a hagyományos útvonalakat – 2020-ban pedig a koronavírus.

Mohamed próféta óvta követőit a járványoktól („Ha halljátok, hogy járvány tör ki valahol, ne menjetek arra a helyre, és ha járvány tör ki ott, ahol vagytok, ne menjetek máshová, hogy a járványt elkerüljétek.” [Tirimidhi, „Tib,” 2]), és Allah is kinyilatkoztatta a Szent Koránban, hogy „ne öljétek meg magatokat”. Ezek alapján teljes mértékben összeegyeztethető a Haddzs elhalasztása a muszlim hagyományokkal több hittudós szerint is.

Ahmed Al-Ghamdi iszlámkutató arra is felhívja a hívők figyelmét az Arab News-on keresztül, hogy a Haddzs teljesítése nincs egy adott évhez kötve, egy felnőtt muszlim bármikor megjárhatja a zarándoklatot. A hírportálnak szintén nyilatkozó Hani Nasira egyiptomi akadémikus és író szerint az iszlám nem engedné meg, hogy megtartsák idén a Haddzsot, mivel a járvány által leginkább sújtott országok között több muszlim ország is van, nem lenne jó olajat önteni a tűzre. Az iszlám sharía is a közérdeket és a jólétet támogatja, és nem engedhető meg több millió hívő életének veszélyeztetése.

Szemlézte: Kiss Dávid

süti beállítások módosítása