2020. április 08. 08:44 - Danube Institute

Betör a Maldív-szigetekre az Iszlám Állam?

maldiv.jpg

Február 3-án három turistát késeltek meg a Maldív-szigeteken. Több dolog is utal arra, hogy a turistacélponton felszínre kerülhet a terrorizmus. A kérdés, hogy az incidens vajon egyedülálló eset volt, vagy valami baljós kezdete. Raffaello Pantucci és Mohammed Sinan Siyech mutatja be a helyzetet az Eurasian Review oldalán megjelent cikkükben.

A késelés részletei, az azt követően nyilvánosságra hozott videóüzenet és az esemény tágabb háttere mind azt sugallják, hogy a merényletet az iraki vagy a szíriai Iszlám Állam motiválta. A hatóságok a késelést hivatalosan egyedülálló incidensként kezelik, de elképzelhető, hogy az eset kapcsán újranyitják annak a török turistának az aktáit, akit még decemberben késeltek meg ugyanúgy az országban.

A Maldív-szigeteken mintegy 250 terrorista harcosról tudnak, és további 1400 személyt gyanítanak a hatóságok radikálisnak, ezáltal a 350 ezres lakossal rendelkező államban az egyik legmagasabb a külföldi terroristák aránya a világon – a szervezet eddig mégis többnyire csendben volt. Megjelenésük a szigeten az afganisztáni háborúhoz köthető, és bár késeltek meg újságírókat és bloggereket, ezeknek az esetekben a háttérmotivációjáról keveset tudunk. Terroristák utoljára 2007-ben próbálkoztak meg nagyobb merénylet végrehajtásával a fővárosban, Maléban, de a robbantás csak megsebesített néhány turistát. A most februári eset után néhány héttel a hatóságok a Lhaviyani Atollhoz tartozó Naifaru szigeten megakadályoztak egy bombakészítési kísérletet, de ennek részleteiről sajnos többet nem tudni.

Ezeken az incidenseken kívül más tényezők is aggodalomra adnak okot. Az egyik, hogy az elmúlt években szerte a világban az Iszlám Államhoz köthetően sok erőszakos cselekedetet követtek el merénylők turisták ellen (például 2015-ben Tunéziában, 2018-ban Tádzsikisztánban és 2019-ben Srí Lankán). Mivel a turisták ellen elkövetett merényletek mindig nemzetközi figyelmet kapnak, valamint a helyi hatóságokba vetett bizalmat is aláássák, nem meglepő, hogy előszeretettel követnek el ilyet terroristák.

A másik, hogy a Maldív-szigeteken az Iszlám Állam mellett több alvilági csoport is működik – például a drogbizniszben –, ahonnan bizonyítottan sok tagot toboroz az Iszlám Állam. Ennek egyik oka, hogy sok bűnöző egyfajta megváltásként kezeli a szervezethez való csatlakozást, a másik oka pedig, hogy a szervezet sokat profitál ezen új tagok korábbi kapcsolataiból.

A harmadik, hogy a korábbi elnök, Abdul Gayoom alatt több, nem hivatalos vonalat követő értelmiségit, például Muhammad Ibrahimot száműztek mellékes szigetekre, ahol azonban tovább hirdették extremista nézeteiket. Idővel befolyásuk elterjedt az egész maldív társadalomban, ideológiai alapot adva a terrorizmusnak – Muhammad Ibrahim motiválta például a 2007-es maléi robbantást is.

A terrorizmus elharapózása tekintetében kulcskérdés, hogy a helyi hatóságok mennyire képesek kezelni mind a saját országukban kialakuló, mind pedig a Szíriából, Irakból és Afganisztánból hazatérő elemekből épülő erőszakhálózatokat. Relatív tapasztalatlanságukat figyelembe véve az erőszak megfékezése érdekében fontos, hogy együttműködjenek nemzetközi partnerekkel. A másik kulcskérdés, hogy a helyi terrorista hálózatok hozzáférhetnek-e fejlettebb fegyverekhez, illetve hogy az Iszlám Állam egyéb szervezetei mennyire támogatják majd a Maldív-szigeteken működő alszervezetet. 

Szemlézte: Kiss Dávid

süti beállítások módosítása