Európa nem volt felkészülve a koronavírusra

2020. március 31. - Danube Institute

europai_parlament.jpg

A vírus már most elbizonytalanította azt az elképzelést, hogy Európa összehangoltan tud a kihívásokra reagálni – írja Itxu Díaz a National Review hasábjain.

2019. november 28-án az Európai Unió „klímavészhelyzetet” jelentett be Greta Thunberg drámai beszéde után. Négy hónappal később, egy valós vészhelyzet árnyékában ez a bejelentés teljesen hitelét veszítette. Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke megfogalmazásában „ha az Európai Unió nem kezeli jól az egészségügyi válságot, lemondhat a jövőjéről”.

Egy hónappal ezelőtt, amikor a koronavírus terjedni kezdett a kontinensen, az unió még sokkal fontosabb dolgokkal volt elfoglalva. A spanyol kommunista kormány március elején a „szexuális szabadság” törvényjavaslattal volt elfoglalva, míg eközben Svájcban a melegbarát politikák kritizálását tiltó törvény népszavazásra bocsátása volt a téma. Elgondolkodtató a kolumbiai értelmiségi, Gómez Dávila figyelmeztetése: „Nem a könnyű szex a megoldás minden problémánkra, bármi is legyen az új doktrína”.

Számos európai országban március 7-én Greta Thunberg kijelentése került címlapra, miszerint több erőfeszítésre van szükség a nők egyenjogúságáért. A holland kormány pedig ekkortájt jelentette be azt a rendeletet, amely a „megfáradt” idős embernek lehetőséget ad eutanáziára. Jelen volt még a médiában két transzgender sportoló esete is a nyári tokiói olimpia vonatkozásában. Európa-szerte progresszív publikációk hírdették a társadalmi igazságtalanságok – beleértve a szexuális identitás – területén szükséges lépéseket.

Németországban eközben azon vitatkoztak, hogy egy kis észak-rajna-vesztfáliai településen felhúzzanak-e egy hatalmas Lenin-szobrot. Lehet, hogy a vírus elriasztására, ki tudja. Skócia viszont még ezt is felülmúlta: amikor a vírus már javában terjedt Európában, a skótok fontosabbnak találták azt a feltétlenül szükséges kormányrendeletet tárgyalni, amely nők számára ingyen tampont és tisztasági betétet biztosítana.

Az európai politikusak mintha a Mátrix alternatív valóságából ébredtek volna fel, úgy csodálkoztak rá a gyorsan kibontakozó eseményekre. A tagadásból pedig hirtelen ugrottunk fejest a teljes káosz szakaszába. A spanyol baloldali kormány a nőnapi feminista felvonuláson való részvételre buzdította az embereket, majd titkolta, hogy a vírus valójában már elszabadult az országban. Carmen Calvo alelnök leszögezte, hogy minden spanyol polgár morális kötelessége a részvétel, mert „sok ember élete forog kockán”. Sajnos tényleg sok ember élete volt veszélyben, ebben igaza volt, de nem elsősorban a nők elleni erőszak miatt, amire Calvo utalt beszédében.

Március 8. és 15. között minden európai állam lezárta a határait, és ahogy a nemzetállamok vették át az irányítást, 20 napra megszűnt létezni az Európai Unió. Most is csak lehetséges gazdasági rendelkezéseket tárgyalnak döntés hozatala nélkül.

A jövő most bizonytalan. Ami biztos, hogy a „halál” és „szegénység” kifejezések velünk maradnak egy jó ideig. Ilyenkor lenne igazán szükség hozzáértő kormányzásra, összetartó civil társadalomra, jól működő gazdasági adminisztrációra és önfeláldozó állampolgárokra.

Antonio Tajani helyesen foglmazott. A koronavírus az Európai Unió legmélyebb sebeit hozta a felszínre.

Szemlézte: Buzási Ramóna