Így szervezkednek az iszlamisták Afganisztánban

2020. március 25. - Danube Institute

iszlam_allam_22.jpg

A közelmúltban gyakran felmerült szakértők körében az a spekuláció, miszerint az Iszlám Állam és az al-Kaida helyi szervezetei összekapcsolódhatnak Afganisztánban, vagy legalábbis a szíriai együttműködésüknél még jobban összehangolhatják tevékenységeiket. Abu Bakr al-Baghdadi kalifa halála új bizonyítékkal szolgáltatott a két szervezet stratégiai különbségei és egymás területeiért folytatott kisebb harcai ellenére létrejövő együttműködésről.

Az amerikai különleges erők által október 26-27-én Szíria lázadók kezén lévő Idlib tartományában végrehajtott Kayla Mueller hadművelet al-Baghdadi, illetve gyerekei és testőrei halálát okozta. Al-Baghdadi halálával az Iszlám Állam szervezetét súlyos kár érte, aminek köszönhetően számos IS-katona esett fogságba. A hely, ahol Baghdadit meggyilkolták, mindössze 5 kilométerre található a török határtól, és azért lényeges, mert a terület a Jamaat Huras ad Din (HaD) nevű al-Kaida szervezet ellenőrzése alatt állt, amelyet a palesztin etnikumú Khalid al-Aruri irányít.

Az Egyesült Államok különleges erői által gyűjtött nyugták tanúsága szerint 67.000 dollárt fizetett Baghdadi a HaD vezetőségének azért, hogy azon a rejtekhelyen lehessen. A hadművelet után fény derült arra is, hogy Baghdadi és társai több rejtekhely fenntartásáért is fizettek a HaD-nak. Az amerikai különleges erőknek a szükséges információt Baghdadi hollétéről a Szíriai Demokratikus Erők szolgáltatták, és mint kiderült, ők az információt Baghdadi közeli bizalmasaitól szerezték – és nem a HaD-tól, ami arra enged következtetni, Hogy Baghdadi és a HaD komolyan együttműködtek a rejtekhely eltitkolásában.

Az Iszlám Állam Afganisztánban azután jelent meg, miután 2014 júliusában kikiáltották a kalifátust. Már a kezdetektől szembenálltak a tálibokkal, akik azonban már régóta az al-Kaida közeli szövetségesei voltak. Oszama bin Laden, az al-Kaida emírje, még hűségesküt is tett az akkori legfelsőbb tálib vezetőnek, Mullah Muhammed Omarnak. A következő emír, Ayman al-Zawahiri megújította a hűségesküt a tálib vezetők felé. Az Iszlám Állam helyi szervezete, az Iszlám Állam-Khurasan (IS-K), már rutinszerűen harcolt a tálibok ellen, mikor odakerült. Aztán később, az al-Kaida által közvetített békemegállapodásoknak köszönhetően a két szervezet közötti harcok alábbhagytak. A tálibok új vezetőjük, Mullah Haibatullah emír alatt az IS-K helyett inkább az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők és az Egyesült Államok helyi erői ellen harcoltak. Az IS-K és a tálibok közötti harcok mérséklődése után valószínűleg a tálibok Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalásai vezették a tálibokat az afgánokkal való együttműködésre és az IS-K ellen.

A békemegállapodás részeként a táliboknak segíteniük kell az afgán nemzeti erőknek az al-Kaida és az IS-K kisöprésében – nagy kihívás elé állítva ez két utóbbi szervezetet, ahhoz hasonlóan, mint amikor az al-Kaida és az Iszlám Állam elvesztették területeiket Szíriában. Mivel a tálibok nem fedezik tovább az al-Kaidát, így az al-Kaida stratégiai szövetségre léphet az IS-K-val.

Az Iszlám Állam-Khurasan rengeteg vezetőjét elvesztette már, az al-Kaida pedig még mindig nem szerveződött újjá Afganisztánban, ráadásul most úgy tűnik elveszítik a táliboktól kapott eddigi fontos támogatást is. Jelenleg mindkét szervezetből hiányoznak a tapasztalt és hozzáértő stratégák és parancsnokok. Az al-Kaida továbbá pénzügyi gondokkal is küzd feltehetően, de az IS-K-nak nincsenek ilyen problémái, ugyanis az Iszlám Állam rengeteg erőforrást gyűjtött össze 5 éves szíriai és iraki uralma alatt. Erőforrásaik összevonása sok problémájukon enyhíthet. Valószínűsíthető, hogy ha megvalósul, együttműködésük tartós lesz, sőt, az afganisztáni kooperációjuk más területeken is együttműködésre sarkallhatja e két szervezetet.

Szemlézte: Kiss Dávid