Így bukik el Európa?

2020. március 23. - Danube Institute

eu_birodalom.jpg

„Az európai erőd csupán illúzió” – idézi Pat Buchanan a Financial Times-t a Chronicles hasábjain. Mit tartogat a jövő az Európai Unió számára? Képes lesz a kontinens visszaszorítani a „globális délről jövő, nem kívánt inváziót”?

Az elmúlt fél évezred egy civilizáció felvirágzását, majd hanyatlását hozta el: a 16-18. században a spanyolok, a portugálok, a franciák, a britek, majd a belgák, a németek, az olaszok és az amerikaiak is úgy mentek előre a világban, hogy közben sohasem kérdőjelezték meg a nyugati civilizáció felsőbbrendűségét. Birodalmakat hoztak létre, felemelték és uralmuk alá vonták a „törvény nélküli fajokat”.

A két világháborút követően e nyugati hatalmak közvetítésével jelent meg a kolonizált területeken az a liberális felfogás, ami később az olyan egalitárius ideológiák elterjedését hozta magával, melyek részben alapjául szolgálnak a ma is tapasztalható helyzetnek: először a birodalmak és a kolóniák kerültek lebontásra, ma pedig az egykor felszabadított, „újként” emlegetett népek és nemzetek már nem elégednek meg azzal, amit a nyugati civilizáció nekik biztosított. Európába jönnek, hogy itt élvezzék azt, amit otthonaikban nem kaphattak meg. „És a liberalizmus, a nyugati öngyilkosság idológiája azt diktálja Európának, hogy fogadja be őket.”

Hogyan és miért jutott oda a kontinens, hogy azon kelljen gondolkodnia, vajon megőrizhetők-e a nyugat-európai civilizáció értékei, azaz „mit is nyert a Nyugat a közel-keleti háborúkban”? Az arab tavasz óta a 21. század nyugati intervenciói és háborúi az iszlám világban nem sikerültek túl jól: humanitárius katasztrófák Szíriában és Jemenben, újabb polgárháború Líbiában, kritikus helyzet Irakban, cserébe menekültek százezrei vették és veszik az irányt Európa és a nyugati civilizáció határai felé. Európának morális feladata lenne befogadnia ezeket az embereket?

„Azonban, ha az EU kinyitja kapuit afrikaiak és arabok végtelen áramlása előtt, akkor hol van a biztosíték arra, hogy az európai nemzetek majd elfogadják és asszimilálják őket?”

Amit ma Erdogan csinál a Törökországban rekedt szír menekültekkel, az az EU déli határát jelentő Görögországnak teljesen elfogadhatatlan. Erdogan azzal fenyeget, hogy elárasztja Délkelet-Európát a szíriai menekültekkel – akiknek száma kb. 3.5 millió főre tehető, és akiket Törökország már egy ideje távol tart az EU határaitól – azért, hogy cserébe az ország több pénzt szerezzen az Uniótól – írja Buchanan. A 2016-os EU–Törökország megállapodás csődjét követően Erdogan egy olyan céllal is előállt, melyben Európát a török csapatok támogatására kényszerítené, mindezt azért, hogy intervenciójukkal meggátolják Bassár el-Aszad elnök győzelmét az évek óta tartó szír polgárháborúban. „Az emberi jogok poklában, ami ma Szíria, tökéletesen láthatjuk annak a katasztrófának a dimenzióit, mely a wilsoni keresztesek azon sikertelen akciójából fakad, hogy legyőzzék Aszadot és megteremtsék a szíriai rendezéshez szükséges demokrácia alapjait.”

Európa nem hagyhatja figyelmen kívül a szír migrációs válságot. A kontinens még a következő évtizedekben is – főleg a Mediterráneumon át érkező – menedékkérők áradataival fog szembesülni, ennek tudatában mindenekelőtt realistának kell maradnia, ha megfelelő megoldást szeretne találni a helyzetre – ami nem lehetetlen. Fel kell készülni a legális migrációs útvonalak biztosítására – idézi Buchanan a Financial Times-t.

Vannak, akik arra intik az EU-t, hogy felelősséget kell vállania, de mi van akkor, ha tényleg megnyílnak a határok? Később majd jó európaivá válnak a mai menedékkérők? Ne féljünk attól, mi lesz, ha saját enklávékat hoznak létre, ahol saját hazai rendszereik és helyzetük szerint élnek majd? És mi lesz, ha ezek egyre jobban kiterjednek? „Mi lesz akkor, ha a múltban gyarmatosítottak válnak a ma gyarmatosítóivá? Így ér véget a Nyugat?” – teszi fel végül a költői kérdést Buchanan.

Szemlézte: Markó Alíz Izabella