Danube Institute Blog

Párizsban fokozódik a törvényenkívüliség

2020. március 11. - Danube Institute

parizs.jpg

„Párizs még nem áll lángokban, de az embereknek szüksége van egy kemény, őszinte és elszánt polgármesterre, hogy biztonságban érezhessék magukat” – írta Gavin Mortimer a brit Spectator hasábjain, a hetek múlva esedékes helyi választás apropóján.

Ha valaki megnézi Párizs bűnügyi statisztikáit, az elmúlt évek ijesztő tendenciát mutatnak. Csak az előző évhez viszonyítva 2019-ben a lopások száma 15%-ot emelkedett, a zsebtolvajlásé 35%-ot, a betöréseké pedig 7%-ot. Az erőszakos cselekmények közül a bántalmazás 13%-kal nőtt, a tömegközlekedésen történő szexuális zaklatás 30%-kal, a homofób kategóriába számító bűntények pedig szintén hasonlóan nagy mértékben harapództak el a városban.

De mindennek ellenére, a közvéleménykutatók szerint Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere pár hét múlva megszerzi második mandátumát a város vezetésére. Azért is fontos, hogy melyik párt színeiben indul, mert személyében egy igencsak specifikus társadalmi réteg találja meg saját bajnokát. Míg a parlamenti választásokon a főváros nagy része Macron En Marche pártjára szavazott, addig ennek nincs nagy jelentősége a helyi választásoknál, hiszen most annak jött el az ideje, hogy a metropolita középosztály végre igazán meglebegtesse a nagy becsben tartott társadalmi tudatát. A franciáknak külön szavuk van ezekre az emberekre: ők a Bobók, a „bohém burzsoázia” képviselői.

Hidalgo persze nem indul kihívók nélkül, hisz a két (szintén) női ellenfele sem marad le sokkal, ha az esélyekről van szó. A republikánus Rachida Dati, Sarkozy hajdani holdudvarából, és az En Marche Agnès Buzynja, Macron volt egészségügyi minisztere mindent megtesznek, hogy egymást túllicitálva imponáljanak annak a városnak, aminek lassan már tényleg nincs mivel.

Anne Hidalgo stratégija mégis pofonegyszerűnek tűnik: legyen a város zöldebb, mint az őserdő, egyébbel nem is kell foglalkozni. Már eddig is sikerült az autók számát 8%-kal csökkentenie, és hamarosan újabb 60 ezer parkolóhelyet fog felszámolni. Ígérete szerint, ha újraválasztják, akkor 2024-re a város átáll a biciklis forgalomra.

Persze vannak, akik nem értenek egyet ezzel a hozzáállással. „Párizs koszos és veszélyes, mégis a parkolóhelyek az egyetlen prioritás” – írta nemrég a Le Figaro. „A bűnözés és a félelem növekszik, és a külföldi turistáknak napi szinten kell lopással és erőszakkal szembenézniük, ami soha nem fogja már őket visszacsábítani” – fogalmazott a lap.

A szocialisták egyszerűen a rendőrségre kenik az egészet, mondván, hogy ők azok, akik nem végzik rendesen a munkájukat. Nem igaz, válaszolnak amazok, csupán annyi a tüntetés a városban, hogy másra nem jut már se elég idő, se elég kéz. A francia politikai hagyományokból kiindulva ezt meg lehet érteni. Megoldás viszont még nincs a láthatáron.

„Párizs még nem áll lángokban, de az embereknek szüksége van egy kemény, őszinte és elszánt polgármesterre, hogy biztonságban érezzék magukat” – írja Mortimer. Vajon Hidalgo lenne az? Két évvel ezelőtt úgy reagált a homofób támadások növekvő számára, hogy szivárványszínűre festette a forgalmasabb zebrákat. Kétségtelen, hogy a húzás sokakat megnyert, de az biztos, hogy a bűnözési hullámon egy szemernyit sem segített.

Pedig meg kell hagyni, van benne virtus, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Trumppal való tavalyi szembeszállása. Az amerikai elnök azt állította, hogy az iszlamista szélsőségesek miatt Párizs már elvesztette a meghatározó karakterét, amire Hidalgo a jól ismert Disney-figurákat az Eiffel-toronynál felvonultató képpel válaszolt, miszerint „Micky-vel és Minnie-vel együtt ünnepeljük #Párizs nyitottságát és dinamizmusát”. Meg kell hagyni, egy efféle replika nagy bölcsességet mutat egy olyan polgármestertől, aki, ha bűnüldözésről van szó, maga sem ér többet egy rajzfilmfiguránál.

Szemlézte: Orbán Tamás

süti beállítások módosítása