Republikánus Párt(ok)?

2019. november 25. - Danube Institute

republikanus_demokrata.jpg

Nagy eltérés van a GOP jelenlegi politikája és a feltörekvő republikánusok irányvonala között – írja Matthew Continetti a National Review-ban.

Marco Rubio is beszállt a Trump-elnökséget követő versenybe. A floridai szenátor novemberi beszédében a kapitalizmus és a közjó kapcsolatáról beszélt, ezzel keresztény szociális irányt szabva politikájának. „A piac azért van, hogy a nemzetünket szolgálja” – jelentette ki. Josh Howley szenátor is hasonló hozzáállást mutat, egyik beszédében kitért arra, hogy a republikánusoknak meg kell védenie a vallásos közösségeket, mert ezek elengedhetetlenek a közös amerikai célok és szellemiség fenntartásához. Azt is hozzátette, hogy fel kell venni a harcot a „gazdasági koncentráció ellen, ami fojtogatja a kis termelőket és családi vállalkozásokat”. 

Rubio és Hawley példái az egyre növekvő piac-ellenességnek a jobb oldal körein belül. 2016 tanulságait akarják politikájukba integrálni, ezzel pedig egy lehetséges utat vázolnak fel az amerikai konzervativizmus számára. Ez az út azonban messze elágazik a mai Republikánus Párttól. Ez a jelenség annak lehet következménye, hogy a republikánusok túlértelmezik Trump győzelmeit. A két szenátor azokat a „piac-szkeptikus republikánusokat” próbálja megszólítani, akik szerintük Trump újraválasztásának eldöntői. Ez talán így is van, ugyanakkor azok a republikánusok, akik szerint a rendszer a gazdagoknak kedvez és támogatják a nagyvállalatok adóinak növelését, a szavazók 12%-át adják.

Rajtuk kívül három csoport alkotja a GOP-t. A „Core Conservatives”, hagyományos republikánusok. A „Country First Conservatives”, bevándorlás-ellenes és izolacionista republikánusok. A „New Era Enterprisers”, fiatal, bevándorlást és szabad piacot támogató republikánusok. Ezekből a csoportokból a piac-szkeptikusok a legkevésbé biztos szavazók, így a pártnak valóban meg kell szólítani őket. Ugyanakkor a 2018-as és 2019-es demokrata győzelmek a magot alkotó hagyományos republikánusok elpártolásával magyarázhatók. Közvéleménykutatások szerint a Republikánus Pártnak elege van az elnök viselkedéséből és ambivalens az örökségével kapcsolatban. A Heritage Action felmérése szerint a republikánusok 52%-át zavarja az elnök személyisége, de ennek ellenére támogatja, mert nem akar demokrata elnököt. A megkérdezettek 32%-a önmagát a Trump-mozgalom tagjának tartja. Ez a kisebbség nehezen jön ki a párt hagyományos szavazóival.

Az úgynevezett „Reagan-republikánusok” és „Trump-republikánusok” között jelentős vagyoni, végzettségi és vallási különbségek húzódnak. Trump egyébként mindkét csoportban népszerű. A Morning Consult felmérése alapján a republikánusok többsége szerint Trump jó irányba mozdította el a pártot. A GOP politikai álláspontja nem változott, a megkérdezettek nagy többsége pozitívan értékeli a kapitalizmust, támogatja az állam korlátozását, a vallási szabadságot és a déli határon épülő falat. Ez alapján az tudná  egyesíteni a pártot, aki Reagan és Trump politikáját alkalmazná, főleg a kereskedelem és bevándorlás területén. Mégis, a konzervatív körök megállás nélkül vitáznak perifériális kérdésekről, aminek oka gyengeségük a Kongresszusban. Mivel nem tudnak törvényt alkotni, a javaslatok a Kongresszuson kívül kerülnek vitára.

A GOP átrendeződése hasonlít a Demokrata Pártban lejátszódó folyamatokra. Számos demokrata meggyőzte magát, hogy a párt szavazói alig várják, hogy megnyissák a határokat, elkobozzanak minden fegyvert és elvegyék a templomok non-profit státuszát. A republikánus jelöltek is bekerülhetnek abba a csapdába, hogy az alapján próbálják magukhoz csábítani a szavazókat, amit róluk online olvastak. 

Szemlézte: Fellegi Benjámin