Jeruzsálem: kinek a szent helye?

2019. november 25. - Danube Institute

jeruzsalem.jpg

Vagy 154 állam támogatja azt az ENSZ-határozatot, amely a Templom-hegyet csakis arab nevén említi – írja Tovah Lazaroff a Jerusalem Postban.

Az előterjesztést az ENSZ egyik bizottsága fogadta el New Yorkban, több pro-palesztin határozattal együtt. Ezekről a Közgyűlés decemberben fog végső szavazást tartani. Ben Bourgel, Izrael ENSZ missziójának egyik irányítója kérdőre vonta a bizottságot, vajon miért olyan nehéz a tagországoknak a 'Templom-hegy' kifejezést használni. A határozat címe: „Érvényesíteni a palesztinok emberi jogait érintő izraeli tevékenységeket a megszállt területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet”, a szövegben pedig azt lehet olvasni, a tagországok aggódnak a megszállt palesztin területeken fellángoló erőszak miatt, amibe a jeruzsálemi szent helyek is beletartoznak, tehát az al-Haram al-Sarif.

A határozat nem tesz említést a Templom-hegy zsidó vonatkozásairól, annak ellenére, hogy ez a judaizmus legszentebb helye. Izrael az elmúlt öt évben az UNESCO-ban is a hasonló nyelvezet ellen kellett harcoljon. Ennek eredményeképp a legvitatottabb határozatokat semlegesebbé tették, hogy elkerüljék az UNESCO átpolitizálódását.

A Jeruzsálemre vonatkozó szóhasználat ellen Izrael mellett az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália is nemmel szavazott. Mind a 28 EU-tag igennel szavazott, bár a finn követ az unió részéről kifejtette, nem értenek egyet azzal, hogy arab államok kisajátítsák a Templom-hegyet saját nyelvük kizárólagos használatával. Hozzátette, az EU jövőbeli támogatása a megfogalmazáson múlik.

Számos határozat a palesztin menekültekkel foglalkozik, köztük egy kiemeli, a palesztin menekülteknek joguk van tulajdonukhoz Izraelen belül, az egyenlőség elve szerint. Egyéb határozatok az 1967 előtti palesztin területek megszállásának végére szólítja fel Izraelt. Kitér a közelmúltban tett kijelentésekre, melyek a megszállt területek
annektálására buzdítanak.

Izraeli hadműveletek Gázában szintén elítélésre kerültek, a palesztin rakéta támadások csak egy esetben kerültek szóba, a Hamas és Palesztin Iszlám Dzsihád megemlítése nélkül. Emellett kiemelik a Golán-fennsík 1981-től kezdődő annexiójának illegallitását is. A brazil követek azért maradtak távol a szavazástól, mert a szöveget igazságtalannak találták, hiszen az nem említi a szíriai tevékenységeket. „Úgy látjuk, hogy a határozatok minden további nélkül elítélik Izraelt, de semmit, vagy majdnem semmit nem mondanak az ártatlan civilek elleni terrortámadásokról. Ezért az USA ismét nemmel szavaz az egyoldalú határozatok ellen, és bátorítja a többi országot, hogy kövessék a példáját” – nyilatkozta Cherith Norman Chalet amerikai nagykövet-helyettes.

Szemlézte: Fellegi Benjámin