Így válik liberálissá az eddig konzervatív Virginia

2019. november 19. - Danube Institute

virginia1.jpg

Virginia kék (demokrata párti) állammá vált, ahogy a világ a berlini fal leomlásának 30. évfordulóját ünnepli – írja Matthew Continetti a National Review-ban.

A demokraták Virginia államban utoljára 1993-ban élveztek a maihoz hasonló politikai hatalmat. Akkor a kormányzó mellett a két szenátorból egy volt demokrata, illetve a tizenegy képviselőházi helyből hetet birtokoltak. Mindemellett az állami szenátusban és képviselőházban is többségük volt. A jelenlegi helyzet két szempontból más: mindkét szenátor demokrata és megváltozott a politikai környezet.

A Trump-elnökség politikai környezetében az elnök annyira központi helyet foglal el, hogy bármely az országban történő választást vele hoznak kapcsolatba. Trump nem népszerű Virginiában, amit a legutóbbi választás megmutatott, ugyanakkor a demokrata győzelem hosszú évtizedek demográfiai és kulturális változásának eredménye. Ezeknek a változásoknak az elnök inkább katalizátora, mint okozója.

Az egykori Konföderáció székhelyéül szolgáló államban ma már magasan képzett, túlnyomóan liberális és progresszív, illetve bevándorló hátterű lakosság lakik. Ez a demokraták malmára hajtja a vizet, hiszen a GOP egyre inkább kizárólag a vallásos, vidéki Amerika pártjává válik. A republikánusok ezeket a szavazókat képtelenek megszólítani, hiszen a két fél eltérő valóságban él.

Az elmúlt 29 évben Virginia gazdagabbá, sokszínűbbé és városiasabbá vált. 1990 óta 42%-kal nőtt a népesség, mely jelenleg 8.5 millió. Ugyanezen időben a népesség koncentráció 38%-kal nőtt meg. Egy átlagos otthon ára 169 000 dollárról 256 000 dollárra nőtt. A külföldön született virginiaiak aránya 5%-ról 12%-ra, a latinóké pedig 3%-ról 10%-ra ugrott. Az ázsiai közösség 5%-kal növekedett, 2018-ban pedig 16% beszélt angol helyett eltérő nyelven otthon. Mindez azt jelenti, hogy a demokrata szavazók száma is jelentősen megnőtt.

Szintén jelentősen megnőtt a BA diplomával rendelkezők aránya, amely megközelíti a 40%-ot. A Pew Research Center adatai szerint 1994-ben az alapdiplomával rendelkezők országosan 39%-ka volt demokrata, míg 54% republikánusnak vallotta magát.

Ez az arány 2017-re pontosan felcserélődött. Mindezek a változások Virginia északi, egyben legfontosabb részét érintik leginkább. Fairfax megye lakossága például 300 ezerrel nőt, a külföldön születettek aránya eléri a 31%-ot, a latinók és ázsiaiak aránya két és félszeresére nőtt. A BA-t szerzettek aránya 61%, míg az átlagos otthon ára 525 000 dollárra ugrott. Ezt figyelembe véve nem véletlen, hogy Hillary Clinton 2016-ban a szavazatok 64%-át vitte el. Hasonló a helyzet Loudon megyében, ahol Clinton 55%-ot szerzett 2016-ban, érdekesség, hogy ez a két megye az USA leggazdagabb megyéi. A szerző szerint a Virginiában lejátszódó folyamatok mentek végbe Kaliforniában, Coloradóban és Nevadában, illetve mehetnek végbe Texasban és Arizonában.

Ezek a változások a hidegháború utáni Amerika jellegzetességei, ahol a Republikánus Párt már nem tudja megszólítani az egyetemet végzett fehér szavazókat, akik valaha fő támogatói bázisát alkották. A bevándorlás-alapú, globalizált és informatikára épülő gazdaság új lakosságot produkált a külvárosi Amerikában, akik úgy néznek a konzervatívokra, mintha a Marsról jönnének. A republikánusoknak van módja megszerezni az elnöki széket, de ez az út nem Virginián keresztül  vezet.

Szemlézte: Fellegi Benjámin