Vigyázz, mit tweetelsz!

2019. november 11. - Danube Institute

velemenyvezerek.jpg

Bár lehet, hogy kevés kanadai van tisztában vele, de a legutóbbi választás már egy új szabály hatálya alatt zajlott. Az internetes álhírek terjesztését tiltó törvényről van szó – kezdi cikkét Evan Dyer a CBC News online felületén.

A törvény még szeptember 11-én lépett életbe. A Kanadai Választási Törvény 91-edik cikkelye kimondja, hogy „a jelöltekről, a leendő jelöltekről, politikai pártok vezetőiről, vagy a politikai pártokkal kapcsolatba hozható közszemélyekről” álhíreket terjesztő személyeket akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és 50 ezer dollár bírsággal is sújthatják.

A törvény korábban még azt is magába foglalta, hogy az álhíreket terjesztő személynek tudnia kellett annak hamisságáról, hogy büntethető legyen. Jelenleg viszont a „szándékos” szó nem szerepel benne, ezáltal az is eljárás alá vonható, aki tényleg igaznak hitte a megosztott álhíreket.

A törvény értelmében viszont még a legfelületesebb twitter keresés is számos kanadait vonhatna eljárás alá – emeli ki a cikk írója. Ezen felül pedig még Kanada radikálisabb politikai pártjai is finomítottak némiképp az egyébként szokásos választási retorikájukon a megtorlástól való félelem miatt.

A 91-es cikkely eredetileg az olyan dezinformációs kampányokat hivatott hatástalanítani, mint amelyek például a 2016-os amerikai elnökválasztást is sújtották. A törvény elvben ugyanúgy vonatkozik mind külföldi, mint belföldi elkövetőkre, azonban a törvénykezés ellenzői szerint a határon túli érvényesítése gyakorlati falakba fog ütközni.

Joanna Baron ügyvéd és a Kanadai Alkotmány Alapítvány ügyvezető igazgatója azon a véleményen van, hogy a 91-es cikkely a szólásszabadság értelmetlen korlátozását vonja magával, épp ezért a rendelet felülvizsgálatát indítványozza.

„Ez egy olyan cél, amelyet mi is szeretnénk elérni, azonban véleményünk szerint a 91-es cikkely egy nem túl hatékony, ám annál drákóibb megoldási terv. A rossz szándékú kínai és orosz elkövetőket nem a kanadai belföldi törvénykezés fogja megfékezni” - nyilatkozta Baron. „A rendelet máris érdemben visszafogta a törvényes politikai közbeszédet” − tette még később hozzá.

A CBC Justin Trudeau miniszterelnöktől is érdeklődött a törvény felől az egyik kampányfellépése után. Véleménye szerint a törvény sikeres, és egyensúlyt teremtett a közbeszédben.

„Egy olyan világot élünk, ahol a polarizáció, a hamis információkra épülő politika, a félelem és a megosztottság bőven éreztetik hatásaikat ... Mi ezzel szemben egy olyan megközelítést választottunk, amely meg fogja védeni a kanadaiakat ezektől az álhírektől. Elismerjük, hogy óvatosnak kell lennünk ebben a kérdésben, de végig a kanadaiakra fogunk hagyatkozni” – nyilatkozta Trudeau.

Konkrét példaként Aaron Wudrick esetét hozzák fel, aki a Kanadai Adófizetők Szervezetének a nemzeti igazgatója. Wudrick saját elmondása szerint korábbi kampányok alatt előszeretettel osztott meg online híreket és frissen megjelent cikkeket, most azonban sokkal óvatosabban kell eljárnia, nehogy a megosztott tartalmak hibásnak bizonyuljanak, és a törvény előtt kelljen felelni értük.

„Mélyen zavarba ejtő, hogy én csak a munkámat akarom végezni, azaz olyan tényeket terjeszteni, amelyeket a hírekből hallottam, viszont ezzel már törvényt is lehet sérteni. A miénk egy nagyon élénk pártfogó szervezet. Határozott véleményeink vannak. Nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk. Másod- és harmadkézből is ellenőrizni szoktam a tartalmainkat. Néhányak szerint ez egy nagyon is jó dolog, de szerintünk ez akkor is a szólásszabadság egy sarkalatos pontja. Megértem, hogy tenni akarunk a hazugságok terjedése ellen, de ha ez abba kerül, hogy a szólásszabadságunkat addig csökkentsük, míg végül az embernek nem mernek élni vele, akkor az igenis probléma” – nyilatkozta Wudrick.

Joanna Baron abban reménykedik, hogy a felülvizsgálat mihamarabb megtörténik.

„A kérvényt sürgősséggel adtuk be, ugyanis véleményünk szerint a felülvizsgálatnak még a választás előtt meg kell történnie, tekintettel a kampányra gyakorolt komoly hatására. Nem meglepő módon a főállamügyész persze nem értett egyet” – nyilatkozta Baron. A Legfelsőbb Bíróság azonban elfogadta a kormány érvét, miszerint több időre van szükségük. Ettől függetlenül Baron reménykedik, hogy a választások után minimum sor kerül a kérvényük elbírálására.

A törvénytől való félelem miatt például a Konzervatív Párt is kénytelen volt törölni egyik tweetjét, ugyanis a cím félrevezető lehetett volna: a tweet címe szerint ugyanis Trudeau miniszterelnök után nyomozás indult, erőteljesen azt sugallva, hogy bűnügyi értelemben.

Bár a 91-es cikkely miatt még nem emeltek vádat senki ellen a 2019-es kampány során, egyéb országok példái jól mutatják, hogy efféle rendeletek könnyen válhatnak fegyverré az állam kezében az online ellenzék ellen. Ilyen országok például az Öböl-államok vagy Egyiptom, az utóbbiban például most ítéltek egy év börtönre egy nőjogi aktivistát, akit leleplező videója miatt egy év börtönre ítéltek, „álhírek” terjesztése miatt.

A rendelet másik visszássága, hogy jogilag is könnyen kijátszható, ugyanis csak a politikusokra és egyéni jogi személyekre tett nyilatkozatok tartoznak a rendelet alá, szervezetek nem.

„A kanadaiaknak meg kell adni a jogot, hogy akár keményen is kritizálhassák a politikusaikat. Ez alapvető jelentőségű egy jól működő demokráciában” – összegezte Baron.

Szemlézte: Faragó Bence