Szavazati jog a walesi börtönlakóknak?

2019. szeptember 30. - Danube Institute

wales_borton.jpg

Csaknem 1900 letartóztatott kaphatja majd vissza a szavazati jogát a walesi kormánytól – számol be a BBC újságírója.

A tervezet nagyon progresszívnek számít az Egyesült Királyságban, hiszen az állam területén a fegyencek ki vannak zárva a politikai szavazásokból. Az Európai Unió Emberjogi Bizottsága még 2004-ben állapította meg, hogy ez a szabályozás szembemegy az Unió alapelveivel.

A brit kormány végül 2017-ben enyhített a rendelkezés súlyosságán azzal, hogy engedélyezte a próbaidőn lévők és a házi őrizetben tartózkodok számára a szavazást. A törvény elfogadása óta pedig a walesi közgyűlési és tanácsválasztások szervezésének joga visszaszállt a Walesi Nemzeti Közgyűlésre, a tartomány korlátozott jogkörű törvényhozó szervére.

Wales kormánya így a szavazati jogot visszaadná azok számára, akiknek börtönbüntetése nem hosszabb négy évnél. Ezzel Wales válna a legliberálisabb konstituens taggá az Egyesült Királyságban ezen a téren, hisz' Skócia is csupán az egy évnél kevesebb letöltendő börtönbüntetést töltő embereknek biztosítaná a szavazati jogot. Ez a jog az őrizetben lévő fiatalokra is kiterjed.

Mivel a jog érvénybe lépéséhez új törvények bevezetése szükséges, az első választás, amin a fogva tartottak részt tudnának venni, a 2022-es parlamenti szavazás lenne. A kormány szerint „a szavazati jog visszaállítása egy nagyon erős és nagyon pozitív üzenetként fog szolgálni a foglyok számára. Mégpedig azt, hogy még mindig a társadalom részét képezik, és ennek fényében kötelezettségeik is vannak az egész társadalom felé”.

„Az egyik legmeggyőzőbb érv, amit hallottunk, az volt, hogy a rabok továbbra is társadalmunk állampolgárai maradnak” – nyilatkozta John Griffiths, a walesi parlament egyik tagja egy szerdai ülés során.

Azonban akadnak ellenzők is. Véleményük szerint a tervek teljesen figyelmen kívül hagyják a közakaratot. Mark Isherwood konzervatív közgyűlési tag például arra figyelmeztetett, hogy a tervek életbe léptetése szavazati jogot adna azok számára is, akiket nyílt fegyverviselés vagy faji indíttatású támadás miatt tartóztattak le. A dél-walesi konzervatív képviselő, Caroline Jones pedig így nyilatkozott:

„A politikusok ismét úgy tesznek, mintha tudnák, mi a legjobb, a közvéleményt pedig teljesen figyelmen kívül hagyják. Azért vagyunk itt, hogy választópolgárainkat szolgáljuk, és épp ezért nem hagyhatjuk csak egyszerűen figyelmen kívül a kívánságukat, akármi legyen is a saját véleményünk.”

A walesi szociáldemokrata párt egykori vezetője, Leanne Wood is megszólalt a kérdésben. „A szavazás nem egy különleges kiváltság, és nem is szabad, hogy így tekintsünk rá. A szavazás inkább valami olyasmi, amit szeretnénk, ha minden állampolgárunk csinálna. Számomra ez a kérdés egy lehetőség Wales számára, hogy bebizonyítsa, igenis tudunk dolgokat máshogy is csinálni, emberségesebben, együttérzőbben.”

A Közgyűlésben kétharmados többségre van szükség a törvénymódosítás elfogadásához. A parlament összetételének jelenlegi állása szerint a Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt közösen el tudják fogadtatni a javaslatot, azonban még nem egyértelmű, hogy a módosítást a jelenlegi ciklusában fogják-e megvitatni.

Szemlézte: Faragó Bence