Változásra lenne szükség a világpolitikai együttműködésben?

2019. szeptember 22. - Danube Institute

globalizacio_3.jpg

Felejtsük el a G-7-et, helyette egy G-5-ös felállásra lenne szükség – írja Edward Lozansky a Washington Times-ban.

Augusztusban zajlott le a G-7-ek találkozója Franciaországban. Donald Trump szerint a következő, amerikai területen lezajló találkozóra újra maguk között kellene tudni Oroszország elnökét. Trump ugyanakkor hozzátette, Putyin „pszichológiai” okokból valószínűleg nem is fogadná el a 2020-ra tervezett meghívást. 2014 júniusában a G-8 vezetőinek Sochiban kellett volna találkozni, ám ez elmaradt a Krím annektálása miatt, melyet egyébként az orosz közbeszédben „hazatérés”-ként emlegetne.

A cikkből kiderül, már a februárban tartott téli olimpia alatt is többen bojkottot hirdettek az Egyesült Államokban, az oroszországi LMBTQ közösség helyzete miatt. A szerző felhívja a figyelmet Tony Kevin volt ausztrál diplomata újonnan megjelent könyvére, „Return to Moscow” címmel. A könyvben módszeres megvizsgálja az Oroszország ellen utóbbi években felhozott vádak.

Példa erre a már említett Krímea bekebelezése, részvétel az ukrajnai és szíriai konfliktusokban, az MH17-es repülőgép lelövése, illetve Szergej Szkripal és lányának megmérgezése. Ezen vádak alapján az orosz gazdaságot keményen sújtó szankciók léptek életbe, melyek célja a Moszkva elleni fellépés, akár Putyin megbuktatása. Tony Kevin konklúziója ebből az, hogy „egy kegyetlen, de titkos információs háború zajlik Oroszország ellen az angol-amerikai szövetség részéről”.

A cikk szerzője szerint Trump a konfliktus kiszélesedését próbálná megakadályozni, ha valóban meghívná Putyint. Ugyanakkor ez az eshetőség nem realisztikus, sőt a szerző szerint maga a G-7 is egyre kevésbé releváns a világporondon. Ehelyett a biztonsági problémák megoldásához egy G-5-ös konstrukció lenne szükséges. Ennek alapja az, hogy Merkel német kancellár hamarosan távozik a politikából, így az Unió külpolitikai szóvivője egyre inkább Emmanuel Macron lesz. Trump és Macron közösen kellő módon tudná képviselni a Nyugatot, míg a G-5 másik három állama Kína, Oroszország és India lenne. Macron amúgy is Európa és Oroszország kapcsolatának erősítésén dolgozik, elmondása szerint „Oroszországot eltolni Európától hatalmas stratégiai hiba”.

Ez a konstelláció Trump újraválasztása esetén 2021-ben is összeülhetne. A szerző szerint Trump politikai támogatottságát növelhetné egy ilyen csúcstalálkozó lebonyolítása. A cikk szerint csak ilyen körülmények között fogadná el Putyin az amerikai invitációt. „Úgy hiszem a G-5 a világ vezetőinek azon csoportja, amelyre az emberiségnek nagy szüksége van jelen helyzetben” – teszi hozzá Lozansky.

Szemlézte: Fellegi Benjámin