A magánéletünk lett a kapitalizmus új áruja

2019. június 25. - Danube Institute

facebook_fuggoseg.jpg

Mintegy egy évtizede tudjuk, hogy az emberek érdeklődése a magánszférájuk védelme iránt egyenes arányban áll azzal, hogy mennyit tudnak arról, hogyan használják fel a cégek a személyes adataikat.  Amíg az emberek semmit nem tudtak, a cégek kevés ellenállásra számíthattak. Ez megmagyarázza, hogyan robbant fel a személyes adatokkal való visszaélések piaca az elmúlt 20 évben. A cégek a megkérdezésünk nélkül alakították adatokká a magánéletünket. Shosana Zuboff a Harvard Business School professzor emeritája ezt a logikát hívja a megfigyelés kapitalizmusának.

Zuboff a Washington Postban arról ír: a kapitalizmus mindig is az addig a piacokon kívül eső dolgok piacosításával fejlődött. Így lett a megélhetésért való tevékenységből a munkás munkája, a természetből pedig ingatlanterület. A megfigyelés kapitalizmusa az emberi tapasztalatot alakítja az emberi viselkedés előrejelzésére szolgáló adattá, amit aztán tudtunk értékesítenek az új piacon. A verseny pedig olyan innovációkra késztette a piac tőkéseit, amik aláássák a demokratikus berendezkedésünket.

Ezt a példa nélküli gazdasági logikát szinte véletlenül fedezte fel a Google, amikor rájöttek, hogy a szervereiken gyűlő adathalmaz megfelelő analízissel az emberi viselkedés kiszámítására képes eszközzé válik. Eredetileg a fő érdeklődési terület az volt, hogy vajon egy felhasználó rákattintana-e egy hirdetésre vagy sem.

Az addig fölösleges adatok áruvá konvertálásával született meg a célzott hirdetések világa. 2001-ben ezt a legnagyobb titokban készítették elő, és a világ csak 2004-ben hallott róla, amikor a Google beszámolt a fejlesztésekről. Ekkor tudtuk meg, hogy részben ennek az innovációnak köszönhetően a Google bevételei 3590 százalékkal nőttek.

A megfigyelés kapitalizmusa aztán átterjedt a Facebookra és egyéb Szilícium-völgyi vállalatokra, majd elhagyta a tech szektort, és átterjedt az élet minden olyan területére, ahol egy termék az „okos” kifejezéssel kezdődik. Autók, biztosítások, szórakoztatás, egészségügy… lassan átlépünk a gazdaság egy új korszakába, ahol az áru a saját magánéletünk.

Az összegyűjtött adatok nem csak arra alkalmasak, hogy megjósolják a cselekvéseinket, hanem hogy alakítsák is. A pattanás elleni krémek reklámjai pénteken árasztják el a tinédzserek üzenőfalát, mert az analízis azt mutatja, a hétvégére készülve még érzékenyebbek arra, hogy másoknak megfeleljenek. A Pokémon Go játékosai beterelődnek a környékbeli bárokba és üzletekbe, amiknek tulajdonosai fizetnek, hogy az üzletük helyszín legyen a játékban.

Zuboff szerint a viselkedésmódosítás úgy van megalkotva, hogy elkerülje a figyelmünket. Megfoszt minket az autonómiánktól és a szabad döntés lehetőségétől, belülről bomlasztva a demokráciát.

Ráadásul míg a piac mindent tud rólunk, mi semmit nem tudunk róluk. A transzparencia teljes hiánya pedig még kiszolgáltatottabbakká teszi a felhasználókat.

A szerző kifejti: a demokrácia aludt, miközben a megfigyelés kapitalizmusa óriássá változott. A megválasztott vezetőinknek meg kell érteniük, hogy ez a piac hatalmasabb, mint bármelyik vállalat és a szabályozása új paradigmára kell épüljön. Közbe kell avatkoznunk és néhány esetben be kell tiltanunk az emberi tapasztalat eltulajdonítását és adattá alakítását, ezeknek az adatoknak a felhasználását és a kereskedelmüket.

A demokrácia sikerrel küzdött már meg a korlátok nélküli kapitalizmus számos kárával. Betiltottuk a gyermekmunkát, az ellenőrizetlen termékeket és a tisztességtelen béreket. Ma hasonlóképpen kell fellépnünk a megfigyelés kapitalizmusával szemben. Ellenkező esetben a demokrácia és az emberi szabadság eddig nem látott veszélybe kerül − írja a Washington Post szerzője.

Szemlézte: Bálint Janka