Balos nők uralják a Twittert

2019. május 03. - Danube Institute

twitter.jpg

Rendre jelennek meg történetek az interneten a nőket a közösségi médiában ért zaklatásokról. Főként a nőgyűlöletet, a patriarchátust, és a szexizmust szokták kiváltó okként megjelölni. A politikailag független Pew Research Center egyik közelmúltban készült kutatása a Twitter-felhasználókat és az általános társadalmat hasonlította egymáshoz, és arra jutott, hogy ha a Twitter-kultúra „mérgező”, akkor azért minden bizonnyal maguk a felhasználók is felelősek. Christine Rosen véleménycikke a Commentary magazinban.

A kutatás eredménye szerint a Twitter használóinak többsége ugyanis baloldali beállítottságú nő. A Pew Research Center néhány érdekes trendet is kimutatott, mint például, hogy „a Twitter-felhasználók sokkal nagyobb valószínűséggel követik a Demokrata Párt nézeteit, mint az a szélesebb amerikai társadalomra jellemző”. Valamint, hogy „az összes felhasználó 10 %-át kitevő legaktívabb felhasználó bocsájtja ki az amerikai felhasználók tweetjeinek 80 %-át”.

Ebben az aktív 10%-ban pedig sokkal nagyobb arányban bukkanunk rendszeresen politizáló nőkre, mint a Twitteren jelenlevő többi amerikai körében. Ez előbbiek pedig nagyon indulatosan állnak a politikához – írja a szerző.

Emlékszünk még Christine Fair professzorasszonyra, aki a Georgetowi Egyetemen tanít, és aki a nagy port kavart Kavanaugh-ügy kapcsán ki is használta az alkalmat, hogy tweeteljen az „arrogáns fehér férfiak csoportjáról, akik egy nagyképű erőszaktevőt védenek?” Valamint így folytatta: „Mindannyian nyomorult halált érdemelnek, miközben feministák kacagása kíséri utolsó leheletüket. Bónusz: kasztráljuk őket és a disznóknak adjuk? Igen.”

Ez a kijelentés a Twitter felhasználói szabályaival is egyértelműen ellentétes volt. Azonban, miután csak egy rövid időre került felfüggesztésre a fiókja, Ms Fair azt állította, hogy ő csak olyan férfiakat zaklatott az interneten, akik maguk is nőket zaklatnak, és elutasította a bocsánatkérést, mondván: „nem fogok alkalmazkodni a szabályaitokhoz”.

Emlékezhetünk egy másik esetre is, amelyben egy kaliforniai hölgy zaklatott egy idős férfit, aki egy Trump választási szlogenjével ellátott sapkát viselt, majd a nő erről büszkén be is számolt a közösségi médiában. Vagy arra az esetre, amikor a világhírű teniszezőnő, Martina Navratilova esett a transznemű aktivisták áldozatává, miután meg merte kérdőjelezni a férfi és női sportolókról vallott szélsőséges nézeteiket. Történt egy olyan eset is, amikor egy nő Twitter-fiókját azért függesztették fel, mert egy transznemű nőre a hímnemű személyes névmással utalt. Neki Christine Fairrel ellentétben érdekes módon jogi lépéseket is igénybe kellett vennie fiókja visszaszerzése érdekében.

A progresszív „billentyűzetharcosok” (akik a Pew Research szerint a Twitter legaktívabb felhasználói) nagy örömmel támadják azokat, akik nem alkalmazkodnak ideológiájukhoz, azonban rögtön áldozatszerepbe térnek át, amint számukra nem tetsző üzenetre bukkannak.

Ugyan Jack Dorsey, a Twitter alapítója nemrégiben lépéseket tett, hogy csökkentse a zaklatást a virtuális térben, azonban ezek a törekvések a nőket és a kisebbségeket mindig az elsődleges áldozatszerepbe kategorizálják, arról, hogy ők is lehetnek elkövetők, szó sem lehet – írja a cikk szerzője.

Nem meglepő módon sok progresszív aktivista arra hivatkozik, hogy mivel a Twitter alapítói és tulajdonosai fehér férfiak, a platform egy elnyomó eszköz maradt a patriarchátus kezében, a főként női használói bázisa ellenére. Ebben az esetben, ez utóbbiak miért használják mégis tovább a Twittert?

A józan ész azt sugallja, hogy a nemüktől függetlenül a közösségi média sokakból a legrosszabb oldalukat hozza ki – véli a szerző. Amit tudunk a szociális médiáról, az alapján nem várhatunk egy felhőtlen, erőszakmentes közeget. Mindenkinek fel kell készülnie rá, hogy majd sértegetik vagy zaklatják – a rendszer ugyanis jutalmazza ezt a fajta viselkedést lájkok és az üzenetek továbbküldése, a retweet segítségével –, ami miatt a politikai viták közösségi platformokról való száműzése jelentősen javíthatná ezen viták minőségét.

A zaklatásra és az udvariatlanságra való hajlandóság gyenge jellemre utal, a Twitter pedig jobban tenné, ha ezt a fajta viselkedést minél jobban szabályozni próbálná – véli Christine Rosen. Továbbá – teszi hozzá –, nehogy már úgy tegyünk, mintha a nők, különösen pedig a baloldali nők egyedülállóan sebezhetők lennének ezen a téren.

Ezzel ellentétben, mivel ők teszik ki a felhasználók nagy részét, a nők maguk is elgondolkodhatnának rajta, hogy mennyiben is veszik ki a részüket abban, hogy a platform légköre gyakran olyannyira mérgező – összegzi gondolatait a cikk szerzője.

Szemlézte: Balogh Zita