Brexit: halasztás halasztás hátán

2019. április 09. - Danube Institute

may1_1.jpg

Theresa May ismét azzal kereste fel az Európai Uniót, hogy legfeljebb június 30-ig elhalasszák a kilépést.

Az Egyesült Királyság jelenlegi állás szerint április 12-én kell, hogy kilépjen az unióból, de a brit alsóház még mindig nem fogadott el a kilépés feltételeiről szóló törvényjavaslatot, hármat pedig már elutasított.

A miniszterelnök szerint ha a képviselők időben jóváhagyják az új megállapodást, az Egyesült Királyságnak lesz esélye május 23., azaz az európai parlamenti választások előtt kilépni az unióból. Ugyanakkor azt is elmondta, biztosítaniuk kell, hogy legyenek parlamenti képviselőjelöltek arra az esetre, ha a dátumig nem sikerül elfogadni a törvényjavaslatot.

Most az EU-n a sor, hogy elfogadja az új dátumot. Egy magas rangú uniós tisztségviselő úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk várhatóan egy 12 hónapos flexibilis kilépési folyamatot fog felajánlani az Egyesült Királyság számára. Azonban ha időközben sikerül elfogadni a brit alsóházban a Brexit-javaslatot, az abban foglaltak szerint azonnal kiléphetnek az unióból.

Nem mindenki fogadta pozitívan az újabb elhalasztásra vonatkozó kérvényt. Emmanuel Macron francia elnök szerint túl korai még egy újabb halasztásban gondolkodni. Ezzel arra utalt, hogy az uniós vezetők eredetileg április 10-én szavaztak volna a további haladékról.

Theresa May már egy előző havi EU-csúcson is haladékot kért június 30-ára, de akkor még elutasították a kérést, ehelyett április 12-ig adtak haladékot, hogy az ország eldöntse, részt vesz-e az európai parlamenti választásokon vagy sem, vagy május 22-ig, abban az esetben, ha az alsóház időközben elfogadná a kilépési törvényjavaslatot. Csakhogy, pár napja harmadjára is leszavazták a May által benyújtott és némiképp módosított javaslatot.

A június 30-i dátum azért jelentős, mert ekkor fogja az újonnan megválasztott Európai Parlament az első ülését megtartani. A cél tehát az volt, hogy hagyjanak némi időt a briteknek a választások utánra, hogy a képviselőiknek ne kelljen elfoglalniuk a brüsszeli székeiket – hiszen 2016-ban már a kilépés mellett döntött az ország. Azonban azt May is elismerte, ha május 23-án az Egyesült Királyság még tagja lesz az uniónak, jogi kötelezettsége van a választások megtartására. Ezért a Brexittel párhuzamosan erre az eshetőségre is folyamatosan készülnek.

May a politikai erejének és hitelességének megtartása érdekében (ha ez egyáltalán lehetséges) inkább rövid távú hosszabbításokat igyekszik kérni, hogy azt a benyomást keltse, nemsokára tényleg ki tudnak lépni. Ez a taktika azonban nem tetszik az uniós vezetőknek, ezért is javasolta Tusk a flexibilis, 12 hónapos kilépési időkeretet.

Azonban nem minden vezető ért egyet ezzel a kompromisszumos megoldással. Az egyelőre kérdéses, hogy zárt ajtók mögött fognak erről vitázni, vagy nyílt összetűzés lesz két uniós tábor között. Az uniós törvények értelmében ugyanis egyhangú döntéssel kell elfogadni (vagy elutasítani) a May által kért új határidőt.

A fejleményeknek természetesen otthon sem örülnek. Theresa May további kritikát kapott például Jacob Rees-Moggtól, az egyik leghangosabb brexit-párti képviselőtől. A tárgyalások azonban az országon belül sem állnak le, May most a munkáspárti képviselőkkel egyeztet, hogy egy olyan javaslatot tudjanak összehozni, amit végre elfogad az alsóház.

Szemlézte: Gyarmati Emese