Brexit: vajon az EU beleegyez a halasztásba?

2019. március 18. - Danube Institute

brexit_11_1.jpg

A Westminsterben forrongó dühvel és zajjal ellentétben az EU vezetőinek Twitter-fiókjain csend honolt. Bizonyos értelemben ez egy meglepett csend, ugyanis az európai politikusok szájtátva figyelik a brit parlament alsóházában uralkodó káoszt és viszálykodást – tudósít Katya Adlera a BBC News hírportálon.

Három évvel azután, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésre szavazott – két héttel a hivatalos Brexit-nap előtt –, a Parlament összeomlani látszik, a megegyezés pedig egyre távolabbinak tűnik.

Az EU-s politikusok mélyeket lélegeznek és bele-bele borzonganak a csatorna másik oldalán található mizéria meghosszabbításának lehetőségébe. Vajon engedélyezik-e vagy sem a Brexit elhalasztását? És milyen feltételekkel?

Mint a Brexittel kapcsolatos összes kérdés esetén, a válasz: nem tudjuk biztosan megmondani.

A minap néhány EU-s ország vezetője – a francia Emmanuel Macron, a holland Mark Rutte, és a spanyol Pedro Sanchez elég megingathatatlannak tűntek. Nem fognak beleegyezni a Brexit elhalasztásába, mondták, amíg Theresa May brit miniszterelnök nem terjeszt elő egy nagyon erős érvet.

Az EU vezetői frusztráltak és belefáradtak a Brexit-procedúrába. Azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor a kamerák elé vonulnak, két különböző közönség felé próbálnak valamilyen üzenetet közvetíteni: a brit parlamenti képviselők irányába, akiket egy Brüsszel számára elfogadható alku megszavazására szeretnének ösztönözni, illetve az EU-s választópolgárok felé, akik nemsokára az urnák elé járulnak az európai parlamenti választásokon. Az EU ez utóbbiaknak szánt üzenete: kemények vagyunk azokkal, akik borsot törnek az orrunk alá, tehát ne szavazzatok az euroszkeptikus nacionalistákra!

Az EU vezetőinek hallgatása a csütörtöki alsóházi, a Brexit elhalasztásának kérelmezésére felhatalmazó szavazás után azért is lehet, mert rájöttek, hogy a jog szerint egyhangú döntést kell majd hozniuk a kérdésben. És erre a döntésre addig nem lesz lehetőség, amíg ugyanazon zárt helyiségben nem találják magukat, ami a hét végi EU-s csúcson fog leghamarabb megvalósulni.

Mindeközben, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, Nigel Farage kijelentette, hogy lobbizik azért, hogy legalább egy ország megvétózza az elhalasztást. Ezzel a kijelentéssel azonban Mr Farage egy kicsit túlértékelte a befolyását az EU-s vezetők körében, a szavai ugyanis alig többek egy reklámfogásnál.

Az EU végső döntését ugyanis politikai és gazdasági érdekek fogják diktálni. A Brexit elhalasztása meghosszabbítja a bizonytalanság állapotát, amelyben az európai vállalkozások és polgárok élnek a referendum óta, valamint a helyzet újfent felülírná a többi uniós kérdéssel való foglalkozást. Azonban az EU-s vezetők nem akarják, hogy a költséges rendezetlen Brexit miatt őket okolják, az elhalasztással ezt a szcenáriót pedig talán meg lehet előzni.

A kemény szavakat elvetve, végül valószínűleg a realitások és érdekek fogják eldönteni a kérdést. Lehet akár egy hosszabb elhalasztásról szó, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szorgalmazna, hogy időt adjon Nagy-Britanniának a „dolgok átgondolására”. Vagy egy rövidebb időtartamú engedmény, ha Mrs May be tudja bizonyítani a héten, hogy a Parlamenttel talán mégis el tud fogadtatni egy alkut.

Az EU-s vezetők valószínűleg fogukat csikorgatva, de bele fognak egyezni a Brexit elhalasztásába, habár az is elképzelhető, hogy még nem teszik le a voksukat a végső döntés mellett – írja a tudósító, Katya Adler.

Szemlézte: Balogh Zita