Itt a populikrácia ideje?

2019. február 28. - Danube Institute

populizmus_1.jpg

A „populikrácia” felemelkedéséről írt cikket a National Interest szerzője, Federica Saini Fasanotti.

Fasanotti szerint a globalizáció nem tudta megvalósítani az ígéreteit, de ez nem jelenti azt, hogy a helyzetre a populizmus a jó válasz.

A világ mély válságban van, a globalizáció és a technológia elterjedése új kihívásokkal jár. A Nyugat össze van zavarodva, különösen a történelem kapcsán, és ez a zavar aláássa a demokráciát és az emberi jogok s a joguralom elvét.

A béke és prosperitás extrém törékeny ajándékok, és folyamatosan őrizni és karban kell tartani őket. Akik nem hisznek az egyesült Európában, azok nem tanulták meg az alapvető leckéket a múltból - és ilyenek a szerző szerint az új populista és szuverenista erők.

Fasanotti úgy látja, megállíthatatlannak tűnik a populista erők áttörése a nyugati országokban, és ez válságba taszította a liberális rendet.

Ugyanakkor szerinte a mostani populistákat nem lehet a 20. századi totalitárius erőkkel párhuzamba állítani, hiszen ma csak a határok és a nemzeti identitások őrzése a kitűzött cél.

Az eddigi politikai osztály válságba süllyedt. Az állam és a tömegek közötti kommunikáció rendszere megváltozott, a tömegek elvesztették a hitüket az intézményekben, és magukhoz ragadnák a hatalmat. Az eliteket lenyűgözte a globalizáció, de nem tudták mindenki számára előnyössé tenni annak hatásait. "Agresszív liberalizmust hirdettek a gazdaságban, individualizmust a társadalomban, és a szuverenitás feladását a határok megszüntetésében." De mi az eredmény?

Az eddigi elit valójában nem menedzselte az általa elindított változásokat. Emiatt a tömegek előtt delegitimizálták magukat. Eközben a tömeg az internet és a közösségi hálók segítségével megszervezte magát és kikezdte az elit hatalmát. A kommunikáció technikusai léptek a pártemberek helyére.

Eközben a Közel-Kelet felrobbant és a fél világra kiterjedt a muszlim fundamentalizmus. Az arab tavasz eseményei sok tekintetben az európai 1848-ra hasonlítottak, mely év eseményei átalakították a kontinens politikai képét.

Mindezek eredménye „egy abnormális léptékű migrációs hullám lett” − fogalmaz a szerző.

Fasanotti szerint a globalizáció nem hozott széles körű jólétet a középosztályoknak - épp ellenkezőleg, veszélybe került az eddigi jólétük is. Emellett a békés világrend is megrendült, ahogy etnicista politikusok kerülnek szerte a világban hatalomra..

A régi európai elitek nem adtak praktikus választ ezekre a változásokra. Helyükre aztán felkészületlen, tapasztalatlan politikusok kerültek, hogy ők küzdjenek meg a kormányzás rendkívül nehéz küldetésével - lásd Itáliát.

A szerző szerint a mérsékelt erőknek a és a kormányzatoknak az a feladatuk, hogy helyreállítsák a képviseleti demokráciát, figyelembe véve az információs forradalom hatalmas változásait. A hagyományos pártoknak is meg kell változniuk, hogy visszaszerezzék a tömegek bizalmát, de ehhez versenyezniük kell a populista eszmékkel. Végső soron pedig a társadalmi törésvonalak enyhítésén kell dolgozniuk a populizmus visszaszorítása érdekében.