Ne kapjon szabad kezet Trump a kereskedelem terén

2019. február 05. - Danube Institute

vamhaboru.jpg

Daniel Griswold, a George Mason Egyetem Mercatus központjának kutatója szerint az amerikaiaknak árt az egyre eszkalálódó kereskedelmi háború. Griswold szakterülete a kereskedelem és a bevándorlás, és kutatásában az országok által kölcsönösen kivetett vámok ellen érvel.

Egyes források szerint Trump elnök nem elégedett a jelenlegi jogkörével, ami a Kínából származó acélra és egyéb termékekre vonatkozik, ezért jogköre kiterjesztését fogja indítványozni a Kongresszus előtt. Trump hamarosan megtartja a 2018-as évértékelő beszédét a ház előtt, és várakozások szerint beszédében ki fog térni a követeléseire is. Sean Duffy republikánus képviselő pedig várhatóan a következő 1-2 hétben elő is terjeszti majd a törvénymódosítást.

A Fehér Ház kölcsönös ún. tükörvámokat szeretne elérni az olyan import termékek esetén, ahol a külföldi vám jelentősen magasabb, mint az Egyesült Államokba érkező termékeken. A legtöbb közgazdász általánosságban egyetért azzal, hogy a vámeszkaláció árt az amerikai gazdaságnak, de lassan adatok is rendelkezésünkre állnak, amivel a valódi károkat és költségeket is meg tudjuk becsülni.

Trump köztudottan régóta elutasítja a gyakorlatot, miszerint egyes nemzetek bizonyos termékekre az amerikaiaknál jóval magasabb importvámot vetnek ki. Azzal, hogy megemelnék az amerikai vámokat, elméletben igazságosabb rendszert alakítanának ki, de a gyakorlatban egy adminisztratív és gazdasági rémálmot jelentene. Legrosszabb esetben pedig kikezdené a jelenleg fennálló nemzetközi rendszert is, ami az elmúlt 70 évben az USA nemzeti érdekeit szolgálta.

Ez a terv valószínűleg az importvámok exponenciális növekedését és elterjedését jelentené. A gyakoribb és magasabb vám pedig begyűrűzne a termékek áraiba – ezzel pedig végeredményben reálbércsökkenést és többletköltséget okozna az amerikai ipar számára. Nem mellesleg pedig egy ilyen lépés után az Egyesült Államok megtorló intézkedésekre számíthatna a partnerországaitól.

Griswold most megjelenő tanulmánya szerint az Amerika legszorosabb kereskedelmi partnereire – úgy mint az Európai Unió, Japán és Kína – kivetett tükörvámok körülbelül tízszeresére növelnék a kivetett adók számát: 2916-ról 28217-re. A pluszvámok értéke pedig körülbelül 43 milliárd dollárra tehető, tehát ennyivel többet fizetnének az amerikaiak az import termékre.

A szerző szerint a reciprocitás nem valósul meg, ha az USA elkezdi majd kivetni a támadó jellegű vámokat.

Jelenleg az USA kereskedelmi partnerei átlagosan 3,9 százalékot vetnek ki az amerikai termékekre, de ennél jóval magasabbra jönne ki az USA által tervezett új vámrendszer. A leginkább érintett termékek az autók és az autóalkatrészek, a gumiabroncsok, a lábbelik, a fabútorok, és bizonyos élelmiszerek lesznek (például a kesudió).
Végeredményben pedig a „szemet szemért” hozzáállás a 2. világháború után kialakult kereskedelmi rendszert is megbolygathatja, mivel eddig az országok nem diszkriminálhattak az USA ellen, és egyébként is alacsonyan kellett, hogy tartsák a kereskedelmi akadályokat. Ez a rendszer a legnagyobb kedvezmény elve, amely kiköti, hogy a vámokat egységes és nem diszkriminatív módon kell alkalmazni. Trump elnök tervezete azonban megtorló vámokra ad okot, amivel egyrészt magasabb és diszkriminatív vámokat okozhat az USA számára, másrészt pedig több évtizedes gyakorlatot rúgna fel.

A GATT-egyezmény 1947-es aláírása óta a legnagyobb kereskedelmi nemzetek átlagban mérve körülbelül 22%-ról 5%-ra csökkentették az általuk kivetett vámokat – legalábbis Douglas Irwin and Chad Bown tanulmánya szerint.

Épp ezért Griswold szerint történelmi jelentőségű hiba lenne elhagyni a feltétel nélküli legnagyobb kedvezmény elvét, hiszen a globális kereskedelmi rendszer sikeressége múlhat rajta. A rendszer felborítása visszájára fordítaná az évtizedes trendeket, megzavarná a relatív kereskedelmi békét és egyébként elkerülhető gazdasági terheket róna az amerikai termelőkre és fogyasztókra.

Ahelyett, hogy ilyen veszélyes fegyverhez nyúlna, az amerikai kormányzatnak Griswold szerint az amerikai emberek érdekeit kell figyelembe vennie. Ez pedig azt jelenti, hogy ki kell tartania a nem diszkriminatív jellegű vámok mellett, miközben alacsony kereskedelmi korlátokat kell kieszközölnie otthon és külföldön egyaránt.

Szemlézte: Gyarmati Emese