Hová vezethet az amerikai-kínai kereskedelmi háború?

2019. február 05. - Danube Institute

kina_usa.jpg

Hová vezethet Trump elnök kínai gazdasági háborúja? – teszi fel a kérdést Harry J. Kazianis, a The National Interest szerkesztője a The American Conservative hasábjain.

„A Kínával kapcsolatos amerikai stratégia a napnál is világosabb: szét kell zúzni és a földbe kell döngölni őket. Biztosítani kell, hogy ne fenyegessék az amerikai hatalmat Ázsiában vagy máshol a világon. Ez Trump dolga, és nagyon is jól végzi. Nem is lehetnék boldogabb.” Ezt a választ kapta a szerző a Trump-kormányzat egyik szenior tisztségviselőjétől egy informális beszélgetés során.

„Túlságosan hagytuk Kínát erősödni. Most meg kell állítanunk, mielőtt túl késő lesz, és az Ázsia feletti uralom után az egész világ feletti hegemóniára tör. Az elnyomó kormányzati rendszerüket is figyelembe véve, jelenleg még a volt Szovjetuniónál is veszélyesebbek. (...) Sokan nem értik, de Trump és az emberei hosszútávra játszanak. A gazdasági imperializmusra még több vám lesz a válasz, a Dél-kínai-tengeren való terjeszkedésre válaszképpen pedig Vietnammal fogunk szövetkezni, vagy felfegyverezzük Tajvant. Röviden, feltartóztatjuk Kína növekedését, nem úgy, mint Obama.”

A szerző kétségbe vonja ennek az egyre inkább népszerűbb nézőpontnak a létjogosultságát. Nézőpontja szerint, bár kétségkívül üdvözlendő cél, hogy kikényszerítsük Kínától, hogy tartsa be a nemzetközi jog alapvető normáit és ne hagyjuk, hogy megelőzze az Egyesült Államok katonai erejét. De ennél messzebbre, vagyis Kína teljes destabilizálásáig túl veszélyes lenne elmenni.

Ha ugyanis Kína ekkora fenyegetést tapasztalna, nem kétséges az erőszakos válasz. Erre utal Peking egyre agresszívabb retorikája és a Tajvannal kapcsolatos egyre kevésbé rejtett fenyegetései. Az amerikai fenyegetésre a kínai rezsim akár egy új nacionalista hullámot is életre kelthet, ami színteret adhat egy ázsiai fegyveres konfliktusnak.

A szerző sejtése szerint a mostani amerikai kormányzat végső célja akár egy kínai rendszerváltás is lehet. Amikor rákérdezett, hogy mi történne a több mint egymilliárdos népességnek és különböző önállóságra törekvő etnikai csoportoknak otthont adó nukleáris hatalom széthullásával, sokat sejtető választ kapott: „Nem a mi problémánk.”

Szemlézte: Bálint Janka