Sztrájkolnak az új-zélandi tanárok

2018. november 15. - Danube Institute

ujzeland1_2.jpg

A tanárok szerint túl későn jött a kormány újragondolt ajánlata, így nem mondják le a tervezett sztrájksorozatot – írja Simon Collins, a New Zealand Herald oktatásügyi riportere.

 

Körülbelül 30 ezer tanár sztrájkol hétfőtől Aucklandben, kedden Wellington kivételével az északi szigeten, szerdán Christchurch-ben, csütörtökön a déli sziget többi részén és végül pénteken a fővárosban, Wellingtonban. Az érintett félmillió diák vagy otthon marad a munkabeszüntetés miatt, vagy bizonyos esetekben napközis felügyeletet biztosítanak számukra az iskolában.

Az Új-Zélandi Oktatási Intézet, a tanárokat tömörítő legnagyobb oktatási szakszervezet elnöke, Lynda Stuart szerint az oktatási minisztérium csütörtökön délután állt elő újragondolt javaslatával, ami 698 millió új-zélandi dollár többletfizetést üzemezne be 3 év alatt, így a szakszervezetnek 3 órája volt arra, hogy bejelentse: megtartja vagy elveti a beharangozott sztrájk ötletét.

James Crichton, a minisztérium munkavállalói kapcsolatokkal foglalkozó megbízottja vezette a szakszervezet és a minisztérium közötti tárgyalásokat. Mivel ez végül eredménytelenül zárult, Crichton azt javasolta, a jövő hetet kereszteljék át konzultációs hétre, és biztosítsanak a tanároknak félnapi fizetést, hogy ezzel is segítsék a tárgyalások lehetőségét és eredményességét.

A szakszervezet azonban egy teljes napi bért szeretett volna elérni, és emiatt végül összeomlott a tárgyalás a két fél között.

Stuart szerint a egyezkedés tovább tartott, mint kellett volna. Az eredeti megállapodás szerint a tárgyalás hétfőtől szerdáig tartott volna. A minisztérium kérésére csütörtökön is történtek megbeszélések, és az említett ajánlat csak csütörtök este érkezett. Ez az ajánlat az előzőhöz hasonlóan évi 3 százalékkal emelné a tanárok bérét három évre elosztva, ami azt jelentené, hogy 2020 novemberére 9.3 százalékkal emelkedne a tanárok bázisfizetése. Egy átlagos általános iskolai tanárnak, aki évi 72900 dollárt keres, ez évi 6780 extrát jelent, vagy átszámolva heti 130 dollár pluszt.

A csütörtöki ajánlat további csábítónak szánt elemeket is tartalmazott: felemelni a maximumfizetéseket azok a tanárok számára, akik már a diplomájuk megszerzése előtt is tanítottak, új lépcsőfokkal kiegészíteni a mostani bérskálát, és egy egyszeri 500 dolláros támogatásban részesíteni az szakszervezeti tag általános és középiskolai tanárokat. Crichton arra biztatja a tanárokat, fogadják el az ajánlatot, mivel az a jelen gazdasági környezetben igazán méltányos és versenyképes.

A szakszervezeti követelések összesen körülbelül 2.5 milliárd dollár értékűre rúgtak, a minisztérium mostani ajánlata viszont csak 700 millió dollárjába kerül a államnak.

A szakszervezeti elnök Lynda Stuart azonban több ponton is kifogásolta az új ajánlatot, mivel két nagyon fontos, nem pénzügyi mércére nem reagáltak a kormány részéről. Nem érintette az új ajánlat a tanárok azon követelését, hogy több idő jusson nekik tanórán kívüli oktatásra, és hogy növeljék a tanár-diák arányt. Stuart szerint a jövőheti sztrájksorozat idején már elkezdik megvitatni a ajánlatot, de csak két hét múlva fognak a tanárok szavazni annak elfogadásáról.

Az aucklandi kereskedelmi kamara igazgatója, Michael Barnett szerint a szülők elégedetlenségéhez fog vezetni a sztrájk, és arra figyelmeztetett, a közhangulat is a tanárok ellen fordulhat, ha túl sokáig húzzák az időt a megegyezés előtt.

Egyesek arra figyelmeztetnek, vannak szülők, akik egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy szabadságot vegyenek ki a sztrájk idejére, hogy vigyázni tudjanak gyermekeikre. Mások szerint a tanárok, csakúgy, mint például az ápolók, generációk óta alul vannak fizetve, és épp itt az ideje, hogy egy ilyen kulcsfontosságú szakmát végre pénzügyileg is elismerjenek.

Szemlézte: Gyarmati Emese