Mit mondana a mai világról Machiavelli?

2018. október 25. - Danube Institute

machiavelli.jpg

Az indokolatlan politikai gyilkosság több, mint bűn – hiba. George Beebe a Khashoggi-gyilkosság körülményeit elemzi a National Interestben.

Ötszáz évvel híres könyve után Machiavelli néhány gondolata ma is érvényes. Függetlenül attól, hogy Putyin rendelte-e el a vegyi támadást Szergej Szkripal ellen, vagy a szaúdi koronaherceg, Mohammed bin Salman gyilkoltatta-e meg Jamal Khashoggit, ezek a vezetők nyilvánvalóan osztják Machiavelli nézeteit.

Szerintük a politika kíméletlen és gyakran gyilkos csatatér, ahol az ellenségekre le kell sújtani – nem is haboztak brutális eszközöket bevetni Csecsenföldön, Kelet-Szaúd-Arábiában vagy másutt.

Egy mai Machiavelli talán nem vitatná ezt az alapvető felfogásukat a modern politikáról és nemzetközi viszonyokról. De a világ sokat változott a 16. század óta, és a mai fejedelmeknek ezt figyelembe kell venniük, ha meg akarják szerezni, őrizni vagy gyakorolni hatalmukat. Milyen tanulságot vonna le ma Machiavelli a szaúdi és orosz botrányokból?

Először is, a modern Machiavelli nem utasítaná el elvből az állami gyilkosságokat. Vannak olyan esetek, érvelne, amikor az államérdek megkövetel ilyen tettet. Még a magát a liberális értékek őrének valló Egyesült Államok is alkalmazta az eszközt például terrorellenes akcióként. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a digitális technika korában egyre kevésbé valószínű, hogy ilyen akciók titokban maradnak, és az államoknak számolniuk kell a nyilvánossággal.

A nyilvánosság pedig egyre kevésbé tűri a civilek legyilkolását. A 16. században általánosan elfogadott volt, hogy a politika véres játszma, és több múlt azon, hogy egy vezető békét és biztonságot teremt-e, mint azon, hogy személyesen milyen elvek szerint működik. Ma már a nem nyugati világ is egyre kevésbé hajlandó szemet hunyni civilek halála fölött, egyrészt a széles körben elterjedt liberális értékek miatt, másrészt pusztán abból az okból, hogy fejlett katonai technológia birtokában nem lehet alátámasztani a fegyvertelenek halálát.

Ha egy ilyen akció napvilágra kerül, a tagadás és vádaskodás gyakran többet árt, mint használ. Amikor az orosz és szaúdi rezsimek egyszerűen letagadták, hogy bármi közük lenne a gyilkosságokhoz, és kevéssé hihető, rosszul összerakott összeesküvés-elméletekkel magyarázták az eseményeket, csak növelték a gyanút, hogy a vezetőknek személyesen volt közük a történtekhez. Nem csupán elvetemültnek, hanem inkompetensnek is látszottak, ami csak tetézte a károkat.

A globális üzlet korszakában bármely apró lépésnek lehet stratégiailag káros hatása. A vezetők gondolhatják, hogy a nemzetbiztonság olyan ügy, amibe a nyilvánosságnak nincs beleszólása, és megpróbálhatják a saját szabályaik szerint megoldani a problémákat, de a végső szót a pénz mondja ki. Turizmus, befektetések, a banki szektor véleménye – ha egy vezető függetleníteni akarja magát a nemzetközi közösség véleményétől, könnyen elzárhatja országát a 21. század fő pénzforrásaitól.

Egy bölcs vezető ezért figyelembe veszi a lépéseinek hatását, mielőtt ilyen kalandokba fogna, különben könnyen abban a helyzetben találja magát, hogy a nemzetbiztonság nevében fontosabb nemzeti érdekeket sodort veszélybe.

Szemlézte: Bálint Janka