Hogyan hat a Brexit-folyamat a brit mindennapokra?

2018. október 24. - Danube Institute

brexit_nagy.jpg

A szeptemberi infláció három hónapos mélypontra zuhant az Egyesült Királyságban. Ez a hír végre némi felüdülést jelent a Brexit-tárgyalások óta pénzügyileg küszködő fogyasztók számára – írja Andy Bruce a Reuters brit kiadásában.

 

Ez a hír végre emelheti a brit kedélyeket − a közelmúltban nem sok bizakodásra okot adó hír jelent meg, miközben az országot elárasztják a Brexit-megállapodásról szóló kedvezőtlen pletykák.

A fogyasztói árak átlagosan 2.4%-kal nőttek, ami némileg enyhítette az augusztusi, fél éves rekordmagasságú 2.7%-os árnövekedés negatív hatásait. Ez jóval alatta van a Reuters közgazdászai által előrejelzett 2.6%-nak.
Eközben a font gyengült a dollárhoz és az euróhoz képest, a brit kormány által kibocsátott kötvények árai pedig nőttek.

Ezek a számok és tendenciák valószínűleg megerősítik a Bank of England augusztusi előrejelzését, amely szerint a július-szemptemberi időszakban az infláció átlagos értéke 2.5% körül alakul majd.

„Fokozatos bérnövekedéssel párosítva, a lassuló fogyasztói árak végeredményben reálbér-növekedést eredményeznek majd a fogyasztók számára, ami a kiskereskedők számára is remek hír” – mondta Tej Parikh, az Institute of Directors (cégvezetőket tömörítő üzleti szervezet) vezető közgazdásza.

A Bank of England elégedett lehet az eheti mutatókkal, és valószínűtlen, hogy hozzányúl majd az irányadó kamatrátához, miközben tovább folytatja a Brexit-fejlemények figyelemmel követését és elemzését. Hosszú távon azonban a Bank of England már felkészült arra, hogy fokozatosan meg kell majd emelnie a kamatrátát a növekedő bérekre adott válaszként, abban az esetben, ha az Egyesült Királyságnak sikerül nyélbe ütni egy gördülékeny Brexit-megállapodást az Európai Unióval.

Kedden a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal közreadta tanulmányát, miszerint ezekben a nyári hónapokban az alapbérek az évtized leggyorsabb növekedését produkálták. Ennek ellenére a 3.1%-os bérnövekedés az inflációval történő korrigálás után elég gyenge mutató a historikus adatokat figyelembe véve.

A Bank of England a következő két évben azt várja, hogy az infláció valamivel 2% fölött fog beállni, majd fokozatosan növelni fogja a hitelfelvétel költségeit.

Tavaly novemberben a 3.1%-os infláció elérte az ötéves csúcsát, miután a 2016 júliusi Brexit-szavazás jelentősen meggyengítette a fontot, és ennek hatása az inflációban is kifejeződött. A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az élelmiszerek ára, ezen belül különösképpen a hús és a csokoládé ára csökkent a legnagyobb mértékben az összehasonlítás szerint. Az ingatlanok ára a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint összességében évi 3.2%-kal emelkedtek, ami 2013 augusztusa óta a legkisebb növekedés. Egyedül Londonban csökkentek a lakásárak, 0.2%-kal.

A közeljövőben még érhetik újabb meglepetések a fogyasztókat, különösen ebben a bizonytalan politikai-gazdasági helyzetben, ami a Brexit velejárója.

Szemlézte: Gyarmati Emese