Vége Justin Trudeau népszerűségének?

2018. október 15. - Danube Institute

trudeau11.jpg

Justin Trudeau még népszerűtlenebb, mint Donald Trump, valamint a pártja szénája is rosszul áll a közvélemény-kutatások szerint. A kanadai miniszterelnök egyszerűen nem engedhette meg magának a politikai felháborodást, amely hazájában várta volna, ha nem sikerül dűlőre jutnia Kanada legfontosabb kereskedelmi partnerével. A National Review véleménycikke.

Nem titok, hogy Justin Trudeau és Donald Trump nem kebelbarátok. Júniusban, amikor mindkét kormányfő vámok kilátásba helyezésével fenyegette a másik felet az Észak-amerikai Kereskedelmi Egyezmény (NAFTA) megreformálására irányuló tárgyalások során, a Twitteren is szóváltásba keveredtek. Trump kanadai kollégáját gyengének és tisztességtelennek nevezte, Trudeau pedig azzal vágott vissza, hogy országa nem fogja hagyni, hogy nagyobb szomszédja erőszakoskodjon vele.

Azonban két hónappal később a két ország újra összeült tárgyalni, immár Mexikóval kiegészülve, hogy megkössék az új USA-Mexico-Kanada Egyezményt (USMCA). Ugyan mindhárom fél engedményekre kényszerült bizonyos kérdésekben, azonban egyértelműen Kanada áldozata volt a legnagyobb. Ez többek között a „Kína-klauzulában” nyilvánul meg, amely megakadályozza Trudeau ázsiai aspirációit, mivel az egyezmény kötelezi a tagokat, hogy figyelmeztessék a többi felet, ha egy nem piacgazdasági rendszerű állammal kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba. Ezenkívül egy ilyen állammal történő megegyezés szerződésszegésnek minősülhet, és az érintett tag egyezményből való kizárását vonhatja maga után.

Az általános vélekedés szerint Donald Trump politikailag veszélyeztetett helyzetben van, hiszen támogatottsága mindössze 45% körül mozog, valamint Robert Mueller különleges ügyész is folyamatosan a körmére néz, aki még mindig vizsgálódik az elnökválasztásba való orosz beavatkozás gyanújával kapcsolatban.

Azonban Justin Trudeau-nak sem rózsásabb a helyzete a legújabb országos közvélemény kutatás alapján, amely támogatottságát mindössze 39 %-ban állapította meg. A miniszterelnök Liberális Pártja csupán két százalékkal nagyobb támogatottságot produkált, mint a rivális Konzervatív Párt, miközben a 2019-es választások vészesen közelednek.

Trudeau liberálisai számára intő jelként szolgálhat, hogy a közelmúltban a Kanada lakosságának 65 %-át kitevő három tartomány (Ontario, Québec, New Brunswick) mindegyikének választásán csúfosan alulteljesítettek. Júniusban Ontarióban a Konzervatív Párt fölényes győzelmet aratott, 76 helyet megszerezve a 124-ből a tartományi parlamentben, míg a liberálisok csupán 7 széket érdemeltek ki. Ezután szeptemberben New Brunswick-ban szintén rosszul szerepeltek, mindössze 21 helyet megszerezve a 49 fős törvényhozó testületben.

Végül Québec-ben, Kanada második legnagyobb tartományában október elsején a liberális tartományi kormányt elsöpörte a középjobb irányultságú Quebec Jövőéért Koalíció, ahol 50 éve volt rá példa utoljára, hogy nem a Szeparatisták vagy a Liberálisok kormányoztak.

Michel Kelly-Gagnon, a Montreal-i Gazdasági Intézet vezetője mérföldkőnek nevezte a választásokat. A cikk szerzőjének így nyilatkozott: „Egy teljesen új párt megválasztása a történelmi változás jele. Most végre magunk mögött hagyhatjuk az évtizedek óta tartó paradigmát, amelyet a Québec-i Szeparatisták és a jövőjüket Kanada részeként elképzelők között zajló harc jellemzett”.

Különösen aggasztó lehet Justin Trudeau számára, hogy a jelen politikai fordulat egy viszonylag jó gazdasági helyzetben következett be. Québec-ben a munkanélküliségi ráta rekordalacsony, a tartományi hiteleket csökkentették, és a liberálisoknak a kiadásokat is sikerült bizonyos szinten visszafogni. Ennek ellenére Francois Legrand új kormánya olyan populista ígéretekkel került hatalomra október elsején, mint a bevándorlás 20%-kal való csökkentése, vagy a vallási szimbólumok viselésének megtiltása a közalkalmazottak számára.

Elképzelhetetlen, hogy a végletekig polkorrekt Trudeau versenyezni tudjon a társadalom ilyen irányba változó elvárásaival. A kanadai miniszterelnök és pártja ugyanis olyanok szorításában találta magát, akik a kanadai multikulturalizmus és szekularizmus egy sajátos extrém változatát támogatják.

Ahogy a kanadai újságíró, Michael Harris írta: „A közelgő szövetségi választások végkifejlete előreláthatatlan…Hatalmon lenni többé már nem előny, még akkor sem, ha jó selfie alanynak bizonyulsz”.

Szemlézte: Balogh Zita