Belenézne Washington a Google-be és a Facebookba

2018. szeptember 26. - Danube Institute

facebook11.jpg

A Fehér Ház számba vette egy olyan elnöki rendelet tervezését, amely felhatalmazná a trösztellenes és törvényvégrehajtási szereplőket a Google anyacége, az Alphabet Inc. és a Facebook Inc. elleni vizsgálatok indítására – olvasható a Bloombergen Ben Brody és Jennifer Jacobs közös cikkében.

A Bloomberg News jutott hozzá a szóban forgó rendelet vázlatához, amely fehér házi források szerint még korai szakaszban van és nem lett más kormányszervekkel leegyeztetve. Illetve Lindsey Walters helyettes sajtótitkár szerint ez a dokumentum nem is hivatalos fehér házi eljárásmenet végeredménye.

A dokumentum felszólítja a trösztellenes hatóságokat arra, hogy alaposan kivizsgálják, vajon történt-e törvényszegés valamelyik online platform részéről. Ezen kívül más kormányszerveknek arra ad utasítást, hogy a rendelet aláírása utána legkésőbb 1 hónappal megkezdjék a tevékenységüket, aminek célja az „online platformok között verseny védelme és a ezen platformok részrehajlásának megakadályozása”.

Bár a rendelet nem nevezett meg egyetlen céget sem, a tervezet Donald Trump médiaháborújának következő állomása lenne a Google, a Facebook, a Twitter és más közösségimédia-felületek ellen, amelyeket azzal vádol, hogy elhallgattatják a konzervatív felhaszálókat és bizonyos hírforrásokat. Eddig egyik médiaóriás sem kommentálta a felröppenő hírt.

Trump augusztusban azt írta a Twitteren, hogy a „közösségi média teljesen diszkriminálja a republikánus, konzervatív hangokat. Hangosan és érthetően nyilatkozok a Trump-adminisztráció nevében, mikor azt mondom, ezt nem fogjuk engedni. Elhallgattatják a jobboldaliak véleményét, míg a másik oldalon nem történik semmi”.

Némely közösségi médium már elismerte kongresszusi meghallgatásokon, hogy az online zaklatás tilalmának betartására vonatkozó erőfeszítéseik esetenként akaratlanul is büntették egy-egy jobb- vagy baloldali közszereplőt, de amint ezt észrevették, javították hibáikat. Szerintük nem történik szisztematikus törekvés bizonyos vélemények elhallgattatására.

A tervezet arra is felszólítja a szövetségi szerveket, hogy minden lépésük a törvény betartásával történjen. Ebből arra következtethetünk, így akarják elkerülni, hogy aggályok merüljenek fel az USA törvényvégrehajtási ágának függetlenségével és az alkotmány első (szólás- és véleményszabadságról szóló) kiegészítésének tiszteletben tartásával kapcsolatban.

„Az amerikai társadalomban betöltött kritikus szerepük miatt elengedhetetlen, hogy az amerikai polgárokat megvédjük a domináns online felületek versenyellenes cselekedeteitől” – olvasható a rendeletben. A rendelet hozzáteszi: a részlehajló gyakorlatok a fogyasztók érdekeit károsítják.

A tervezet szövegéből kiolvasható, hogy az elnöki rendelet még csak az előkészítés fázisában van, és pirossal jelölik a bevezetésben, hogy szükség esetén további részletekkel egészítik majd ki. A tervezet kiszivárgása néhány nappal a szeptember 25-ei, legfőbb ügyész által összehívott tanácskozás előtt történt. A meghallgatáson részt vesz Jeff Sessions igazságügymininszter és többek között az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes részlegének küldötte is, és arról döntenek majd, induljon-e szövetségi eljárás az említett cégek ellen. A résztvevő legfőbb ügyészek egyike szerint a találkozó nem titkolt célja, hogy a cégek feldarabolását elérje.

Bal- és jobboldalon is indultak olyan mozgalmak, amelyek a Google és a Facebook versenyellenes tevékenységére próbálják felhívni a figyelmet. A cégek tagadják az őket ért vádakat, azzal érvelve, hogy nagy versenyben kell helytállniuk, és szolgáltatásaik egyébként is ingyenesen igénybe vehetők.

Azonban, még a jobboldalon is akadnak olyanok, akik aggályukat fejezték ki a cégekkel szembeni szigorú fellépéssel kapcsolatban. Pénteken szabadságjogokat hirdető csoportok, köztük a FreedomWorks és az Amerikai Törvénymódosítási Tanács közös levelet intézett Jeff Sessions igazságügyminiszternek, és kifejezték félelmüket, hogy ez a vizsgálat a megfélemlítésen keresztül megszegi az alkotmány első kiegészítését.

A Facebook és a Google számítógépes programok segítségével rangsorolja a felhasználók számára legrelevánsabb témákat, és ezt jeleníti meg nekik tartalomként. Ezek az emberek által írt programok javarészt olyan témákat szolgáltatnak, amit a felhasználó korábban érdekesnek tartott, vagy amit úgy tűnik, kedvel. Épp emiatt nagyon nehéz részlehajlást bizonyítani ilyen esetekben, hiszen az emberek nagy többsége amúgy is személyre szabott tartalmat kap az interneten.

A Facebook szerint nincs ok azt feltételezni, hogy az algoritmus részrehajló. Ennek ellenére azért, hogy válaszoljanak az őket ért kritikára, megbízták Jon Kyl korábbi arizonai republikánus szenátort, hogy vezessen egy belső kivizsgálást. Augusztusban, John McCain halála után Kyl vette át tisztségét, így Kyl azóta visszatért a Szenátusba, de csapata a továbbiakban is folytatja a nyomozást.

Szemlézte: Gyarmati Emese