Hogyan maradjon Amerika a világ vezetője?

2018. szeptember 21. - Danube Institute

parade.jpg

Amerikának a világ vezetőjének kell maradnia, és ezt nem a védelmi kiadások csökkentésével fogják elérni – írja a National Review.

A Képviselőház Fegyveres Erők Bizottságának tagja, Adam Smith szerint az Egyesült Államoknak fel kéne adnia világhatalmi pozícióját, és ehelyett meg kéne elégednie azzal, hogy csupán egy „major player”, nagy játékos legyen a globális arénában. „Miért ragaszkodunk görcsösen a világdominanciához? Mekkora szelet jusson a védelmi kiadásoknak a költségvetési tortából?” – kérdezte Smith egy védelempolitikával foglalkozó konferencián. 

Smith úgy véli, hogy a második világháború óta tartó amerikai erőfölény mára már fenntarthatatlanná vált. Szerinte az Egyesült Államok jobban járna, ha például a nukleáris fegyverzetre fordított kiadásokat inkább az ország belügyeire fordítanák.

A Bizottság elnöke, Mac Thornberry egy rendezvényen Smith-szel homlokegyenest ellentétes véleményt fogalmazott meg Amerika védelempolitikájáról és stratégiai prioritásairól. Thornberry szerint az USA-nak fenn kell tartania világhatalmi pozícióját, a demokratikus világrend fenntartása céljából. Beszédében a Georgetowni Egyetem professzorát, Paul Miller-t idézte: „A liberális világrend nem azért létezik, mert jobb lenne bármely másnál. Hanem azért, mert a demokratikus nagyhatalmak nagyobb és jobb fegyvereket gyártottak”. Immár hetven éve az Egyesült Államok vezeti a világ demokratikus országait, akik tőle várják a vezényszót. Thornberry ezenkívül kijelentette: „Szerintem nem véletlen egybeesés, hogy amíg a védelmi kiadásainkat több mint 20%-kal csökkentettük 2010 és 2017 között, a világ egy veszélyesebb hellyé vált”, ezzel rávilágítva a globális stabilitás és az amerikai katonai erőfölény közti összefüggésre.

Bár az Egyesült Államok kétségtelenül nagy összegeket költ a katonai kiadásokra, a történelmi standardokhoz képest a jelenlegi, a GDP 3.1%-át kitevő védelmi kiadások rekordalacsonynak számítanak. Nem sokkal lépik túl az 1999-es 2.7%-ot, amely az 1940 óta mért legkisebb adat volt. Ezenkívül az ország nukleáris arzenálkészlete, amely Amerika biztonságának garanciája, jelentősen lecsökkent és elöregedett az utóbbi években.

A közpolitikai kérdésekkel foglalkozó konzervatív think tank, a The Heritage Foundation kimutatása szerint az amerikai katonai készültség elég gyenge lábakon áll a 2011-es Budget Control Act következményeként, amely jelentősen csökkentette a védelemre fordítandó kiadásokat. James Mattis, az USA védelmi minisztere meglepődésének adott hangot az amerikai hadsereg rendkívül gyenge harckészültsége miatt, amikor 2017-ben helyzetértékelést tartott. Mac Thornberry azt mondta, hogy ugyan jelentősen növelni kezdték a védelmi kiadásokat, azonban még mindig sok munka van a haderő fejlesztésével kapcsolatban, ezért is nagyon fontos, hogy a 2019. évi honvédelmi kiadásokról szóló törvényjavaslat mielőbb elfogadásra kerüljön.

Smith és Thornberry teljesen ellentétes véleményt fogalmaztak meg Amerika globális szerepvállalásáról és költségvetési prioritásairól. Az amerikai népen és a vezető politikusokon múlik, hogy melyik utat választják. Nagy-Britannia hasonló helyzetben volt az első világháború után, mint egyedüli olyan nemzet, amely a békefenntartó szerepét tölthette volna be Európában. Anglia a befelé fordulást választotta, és ezzel szabad kezet adott a német haderő fejlesztésnek, amely az újbóli világégéshez vezetett.

Ahogy George Washington fogalmazott: „a háborús készültség a békefenntartás leghatékonyabb eszköze". Amerikának minden téren komolyan el kell köteleződnie ahhoz, hogy a világ vezető hatalma maradjon, és ezzel fenntartsa a demokratikus világrendet és az annak alapzatát jelentő értékeket.

Szemlézte: Balogh Zita