Robotizáció: készüljünk egy munka nélküli világra!

2018. július 19. - Danube Institute

brain_bar_robot_1.jpg

Stephen Hawking több ízben figyelmeztette már a világot arra, hogy egy fejlett mesterséges intelligencia megjelenése könnyedén darabokra szakíthatja a társadalmat. A professzor szavainak mindenki számára figyelmeztetésnek kell lennie. Korai még eldönteni, hogy mekkora hatása lesz az MI-nek a világra, de itt az ideje az amerikai kormányzatnak, hogy felkészítse az országot egy munka nélküli világra – írja Alexander Velez-Green a National Interest oldalán megjelent cikkében.

Az automatizáció jövőbeli hatásairól több elképzelés is van. A pesszimistább kutatások azt vetítik elő, hogy a következő 15 évben az amerikai munkahelyek közel 40%-a kerülhet veszélybe – írja a szerző.

Összehasonlításképpen a nagy gazdasági világválság legrosszabb évei alatt az USA-ban 25%-osra szökött a munkanélküliség. Más kutatók optimistábbak és azt jósolják, hogy mint az eddigi ipari forradalmaknál, úgy most is a régi, megszűnő állások helyét újak váltják majd fel idővel. A szerző szerint még ha ez így is történik, emberek milliói maradhatnak állás nélkül hosszabb időre, ugyanis ezek az állások lassabban keletkeznek, mint ahogy a régiek megszűnnek.

Az amerikai kormány feladatát három oldalúnak képzeli el a szerző ezen nyugtalan idők alatt. Első körben a döntéshozóknak készen kell állniuk arra, hogy rövid időn belül munkanélküli amerikai polgárok millióinak nyújtson segítséget. Ez – mint ahogy a New Deal idején is – az amerikai dolgozók felkészítéséről kell, hogy szóljon, hogy mire a gazdaság átalakul addigra képesek legyenek újra munkába állni.

Másodsorban a felnövő generációk számára kell olyan oktatást biztosítani, mely nagyobb arányban nyújt programozással és robotikával kapcsolatos készségeket a diákoknak. Ez utóbbit a technológia miatt munkanélkülivé vált felnőttek számára is szükségesnek tartja a szerző. Egy ilyen megoldással nehezen, de áthidalható lenne az információbázisú gazdaság automatizálódása okozta zűrzavar. Ha azonban a pesszimista kutatóknak lesz igazuk és a megszűnő állásokat nem követik újak – vagy nem elegendő mértékben – ,akkor az amerikai társadalomnak alapjaiban kell majd átgondolnia a szociális ellátórendszerét.

Az amerikai demokrácia jövője is a tűzvonalba kerülhet a szerző szerint. Már ma is az amerikaiak többsége úgy látja, hogy a javak eloszlása az országban rendkívül egyenlőtlen és igazságtalan. Ez a tömeg pedig csak nőni fog, amint a robotok elkezdik átvenni a munkát az emberektől. Velük együtt pedig egyre nő majd a társadalmi elégedetlenség is. Ennek a kezelése pedig kulcsfontosságú.

A szerző szerint lehet követni a korábbi angol és amerikai példákat a 19.századból, amikor ezen országok kormányai hagyták érvényesülni az elégedetlen munkások tömegeinek akaratát, elkerülve ezzel a masszív tüntetéseket. A cári Oroszországban kitört 1917-es forradalom is azt mutatja, hogy mi történik, ha egy vezetés nem veszi figyelembe az elégedetlenséget. Ma még nehezen mondhatnánk, hogy ez utóbbi sors vár az USA-ra a 21.században, de könnyelműség lenne elbagatellizálni az MI okozta veszélyeket.

Még nem látni milyen arcot fog ölteni egy széleskörű mesterséges intelligencia, de az Egyesült Államoknak továbbra is meg kell őriznie a vezető hatalmát a fejlesztésekben. Ez szükséges feltétele annak, hogy aztán a vezetők lerakhassák azokat az alapokat, amiken az amerikai társadalom tovább élhet és prosperálhat a mesterséges intelligencia korában.

Szemlézte: Berkes Rudolf