Nem kell az optimizmus Észak-Korea ügyében

2018. április 22. - Danube Institute

kim_dzsongun_1.jpg

Az elmúlt négy hónap folyamán Észak-Korea azt mondta, amit kellett és most, néhány héttel a tervezett tárgyalások előtt Kim Dzsongun észak-koreai vezető bejelentette, hogy egyoldalúan korlátozza a nukleáris tevékenységeket. Ezt azonban nem kellene túlzott optimizmussal fogadnia a Trump-adminisztrációnak – írja a The Atlantic oldalán megjelent cikkében Adam Mount és Ankit Panda.

Az országot irányító kommunista párt Központi Bizottság előtt elmondott, szombati beszédében Kim hat döntést jelentett be a nukleáris fegyvereket illetően. Elmondta, hogy Észak-Korea elégedett a jelenlegi robbanófejekkel és felhagy a Punggye Ri-ben végzett nukleáris és ballisztikus rakéta (ICBM) kísérletekkel. Az vezetés ezen túl az ország gazdaságának és külkapcsolatainak javítására fog koncentrálni – írja a szerzőpáros.

Donald Trump amerikai elnök a szombati bejelentést „komoly haladásnak” értékelte a bejelentést, mely azonban a szerzőpáros szerint továbbra sem a félsziget nukleáris leszerelésének előszele. Sőt, véleményük szerint a bejelentés nem egy a nyomás hatására visszavonuló rezsim üzenete – ahogy azt Trump állítja – hanem egy magabiztos atomhatalom nukleáris politikájának kihirdetése. Szerintük az észak-koreai vezető bejelentése az ország nukleáris arzenáljának megtartását célozza. Észak-Koreának a propaganda ellenére nincs komoly, megbízható nukleáris stratégiai ereje.

Az észak-koreai ajánlat betartása ugyan meggátolná az országot abban, hogy tovább fejlessze nukleáris fegyvereit, de számos más, ugyanúgy veszélyes eszköz fejlesztését nem akadályozná. A szerzőpáros szerint ilyen a nukleáris fűtőanyag, melynek gyártásával – az USA hírszerzése szerint – az ország akár évi 12 robbanófejet is előállíthat. Továbbá - a szerzők kritikája szerint - a beszédben szó sem esik a tengeralattjárókról indítható rakétákról valamint a szárazföldi bázisú kis- és közepes hatótávolságú rakétákról, mely az USA-t nem, de annak térségbeli szövetségeseit komolyan veszélyezteti. Emellett a rezsim átkeresztelheti a nagy-hatótávolságú rakétakísérleteit űrkutatásra, mint ahogy azt tette 2012-ben.

Az észak-koreai rezsim már többször bemutatta megbízhatatlanságát, mikor nem tartotta be a nemzetközi egyezményeket, melyet az ország 1999-ben kötött. Ennek tudatában a szerzők szerint Trumpnak a tárgyalások során a korlátozás realizálásra kell törekednie. Ez azt jelenti, hogy a korlátozást ki kell terjeszteni mindenféle rakétatesztre, legyen az űrrakéta hajtóműve vagy rögzített hajtóművel végzett rakétateszt. Az észak-koreai vezetésnek ehhez fel kéne adnia azokat a minősített információkat, melyek az ország nukleáris létesítményeinek helyét jelölik a nemzetközi megfigyelők előtt. Ha ezekben sikerülne az amerikai és észak-koreai vezetésnek megállapodni, az komoly siker lehetne a szerzők szerint.

Egy ilyen egyezmény kidolgozása a szerzők szerint hosszú hónapokig is eltarthat. A sikere pedig nagyban lecsökkentené egy amerikai katonai beavatkozás valószínűségét a félszigeten és eloszlathatná a figyelmet Észak-Korea nukleáris programja körül. Ez azonban csak akkor sikerülhet ha Trump nem túlzottan optimista és magabiztos a tárgyalások során és figyel arra, hogy a megállapodás érjen annyit, mint a papír amire írták.

A cikk a The Atlantic magazin oldalán jelent meg.

Szemlézte: Berkes Rudolf