Fekete Párduc: politika egy képregényfilmben

2018. február 28. - Danube Institute

wakanda.jpg

A Fekete Párduc kiváló film. Ugyanakkor szinültig tele van radikális politikai megnyilvánulásokkal – írja cikkében Ben Shapiro a The Daily Wire oldalán.

Shapiro, aki a feleségével nézte meg a filmet, csalódást várt, egyrészt a film körül zajló őrült hírverés miatt, másrészt mert inkább a DC-képregényfilmeket szereti. Ennek ellenére a filmet szemet gyönyörködtetőnek találta, a forgatókönyvben és a színészi teljesítményben sem talált hibát.

Ami a Fekete Párduc politikai vetületét illeti, a média a filmmel kapcsolatban kettős játékot játszott: egyrészt azt állította, hogy a Fekete Párduc történelmi fontosságú film a fekete amerikaiak számára, valamint hogy a film fontos üzeneteket hordoz. Ha viszont bárki azt állítja, hogy a film nem feltétlenül lényeges, hiszen már voltak nagy sikerű filmek színesbőrű főhőssel, vagy, hogy a film politikai állásfoglalása nagyon is vitatható, ugyanezen kritikusok hirtelen azzal védekeznek, hogy az alkotás csak fikció, hova a nagy felháborodás.

A Times arról ír, hogy fekete diákok mélyebb üzeneteket véltek felfedezni a filmben. Mik is lennének ezek? „A filmen felindulva saját törzset alapítanék…” „Azokra az időkre emlékeztet, amikor a fehérek még az élettörténetemet sem hitték el a bőrszínem miatt”.

Tehát következzen a film üzeneteinek elemzése.

1. Martin Luther King Jr. > Malcolm X

Nyilvánvaló párhuzamot lehet felfedezni a filmben: T’Challa és MLK, valamint Killmonger és Malcolm X között. T’Challa nem akarja megdönteni az akkori kormány hatalmát, inkább azzal együttműködve akar mindenkit jobb élethez segíteni. Killmonger az elnyomottak kezébe adná az erőforrásokat, hogy legyőzhessék az elnyomóikat. Killmonger veszít, de…

2. …míg MLK kerül ki győztesen, valójában Malcom X-nek van igaza.

A filmben két ország van a középpontban: Wakanda és az Egyesült Államok. Wakanda utópista paradicsom a gyarmatosítástól és a szabad kereskedelemtől elzárva (érdekes módon a kereskedelem hiánya teszi Wakandát nagyszerűvé, ellentétben mindazzal, amit eddig a kereskedelemről tudunk). Wakanda országa a külvilágtól elszigetelten, a legmodernebb technológiával felszerelt, toleráns és nyílt társadalomként éli életét (bár halálig tartó birkózóversenyen dől el, ki lesz az ország vezetője), szemben Amerikával, amely szörnyű hely a feketék számára.

Szembeötlő a kontraszt az alávetett és a sikeres feketék között – az utóbbiak annak köszönhetik a sikerüket, hogy a fehérek nem avatkoztak bele az életükbe. A fehér és fekete szereplők szembenállása arra a tételre alapoz, hogy a fehérek felelősek a feketék történelmi és jelenkori problémáiért.

Ez a valós tények megcsúfolása, ha a való életet nézzük: a gyarmatosítás nem igazolható, rossz dolog volt, a rabszolgatartás úgyszintén; de a felvetés, hogy a modern kori feketék problémái szinte teljes egészében a gyarmatosításnak, a rabszolgatartásnak valamint a diszkriminációnak köszönhetőek, végletekig leegyszerűsített álláspont.

3. Az amerikai katonaság borzalmas

Killmonger belépett a katonaságba, hogy megtanuljon gyilkolni, volt Irakban és Afganisztánban is. Ezután a rezsimek megdöntését tanulta el a gonosz CIA-tól: Wakandába ezzel a szörnyű tudással érkezett. Ennek az a jelentősége a filmben, hogy ha Wakandában született volna, nem lett volna belőle Malcolm X. Amerika felelős azért, hogy nem lett T’Challa szövetségese.

4. Csak a pénz a megoldás

Ebben az univerzumban a kultúra nem számít. Az egész civilizáció az anyagi javakra épül – külső hatások nélkül. Így hát az afrikai Wakanda, amelynek alig van kapcsolata a Nyugattal, nagyjából úgy néz ki, mint valami túl egzotikus Los Angeles: nők vezetik a hadsereget és a tudományos kutatásokat, és végre a képregényekben is a melegjogok kerülnek előtérbe. Ettől az az érzésünk támadhat, hogy Wakanda nem különbözik Oaklandtól… csak annyiban, hogy ott kevesebb a pénz és a fehérek vannak többségben.

5. A fal rossz ötlet, vagy mégsem?

A vita egyik központi tárgya, hogy Wakanda mennyit segítsen a körülötte élő népeknek, megosszák-e a vibrániumot másokkal? T’Challa nem akar nyitni a külvilág felé, szerinte ahhoz vezetne, hogy az országot menekültek lepik el és kiszolgáltatott lesz. A film végére megváltozik a véleménye. A kérdés függőben marad.

6. A nők lehetnek sikeresek a tudományok területén!

Ez valóban jelentős és nem mellesleg igaz kijelentés is.

7. A sikernek nincsenek faji akadályai:

Szintén lényeges üzenet!

A film politikai üzenetei ennyiben össze is foglalhatók. Nyílván a Fekete Párduc kitalált történeten alapul, így nem szükséges feltétlenül komolyan venni a politikai vetületét, de ha már elemezzük ezeket az üzeneteket, legyünk őszinték!

Szemlézte: Őri-Kovács Márton