A középosztály végét jelentheti a mesterséges intelligencia?

2017. március 01. - Danube Institute

brain_bar_robot.jpg

A Trump-adminisztráció ígérete szerint Amerikát azzal fogják újra naggyá tenni, hogy külföldről visszahozzák a régi típusú gyári állásokat. A mesterséges intelligencia kutatói azonban nem igazán tudják komolyan venni Trump állítását, mivel ők tudják, hogy ezek a munkakörök már nem hozhatók vissza – részben éppen az ő tevékenységük miatt – írja Cade Metz a Wired magazinban.

A '80-as évek óta azzal a kihívással néz szembe az amerikai társadalom, hogy az egykor széles középosztály egyre keskenyebb réteggé szűkül. A jelenség oka elsősorban a dinamikus technológiai fejlődésben keresendő, hiszen az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésével egyre több, korábban emberek által végzett munkafolyamat váltható ki gépi erővel. A mesterséges intelligencia tudományának fejlődése az elmúlt években vált igazán jelentőssé

1975 februárjában egy csapatnyi genetikus gyűlt össze egy kaliforniai kisvárosban, hogy megvitassák, munkájuk valóban elhozhatja-e világ végét? A kutatók ekkoriban kezdték el felfedezni a géntechnológiát: a DNS módosításával olyan organizmusokat hoztak létre, amelyek a természetben nem léteztek, így nem tudhatták, felfedezéseik milyen hatással lehetnek a bolygó és az emberek egészségére. Azért, hogy a biotechnológia ne vezethessen a jövőben katasztrófákhoz, szigorú etikai keretrendszert dolgoztak ki a találkozón, így a kaliforniai partvidék Asilomar nevű városkájának neve összefonódott a géntechnológia elveivel.
 
Negyvenkét évvel később egy csoport kutató is ide szervezett konferenciát, akik szintén hasonló problémával álltak szemben, ám a fenyegetés ezúttal nem biológiai, hanem digitális volt. Asilomarban a világ vezető mesterségesintelligencia-kutatói gyűltek össze, akik arról tanácskoztak, hogy e tudományág milyen szerepet játszhat az emberiség végzetében. A találkozón szó esett arról az eshetőségről is, hogy mi történne, ha a szuperintelligencia valahogyan kikerülne az emberi irányítás alól, így ennek elkerülése érdekében számos irányelvet határoztak meg a konferencián. A kutatókat azonban leginkább a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatásai aggasztják, mivel ezek azonnal jelentkeznek.

A Trump-adminisztráció ígérete szerint Amerikát azzal fogják újra naggyá tenni, hogy külföldről visszahozzák a régi típusú gyári állásokat. A mesterséges intelligencia kutatói azonban nem igazán tudják komolyan venni Trump állítását, mivel ők tudják, hogy ezek a munkakörök már nem hozhatók vissza – részben éppen az ő tevékenységük miatt. Tisztában vannak azzal is, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és a következő években is számos típusú állás fog eltűnni. Az asilomari kutatók fontos megállapítása, hogy a középosztály süllyedésének nem a bevándorlás vagy az offshore adók és szabályozás az okai, hanem a technológia.

Az Egyesült Államokban az ipari állások száma 1979-ben tetőzött, azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. Ezzel egy időben az ágazat töretlenül növekszik, az Egyesült Államok több terméket állít elő, mint bármely másik ország – leszámítva Kínát. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a gépek átveszik az emberek helyét, hanem azok jobb munkát is végeznek.

Egy nemrégiben készült felmérés szerint az 1980-as évek óta határozott csökkenés figyelhető meg a középosztálybeli munkahelyteremtésben. Napjainkban a legtöbb új állás a fizetési skála alján vagy a tetején található. A kutatók vitatják, hogy ez a trend megfordítható lenne, és a gazdaságok felülemelkedhetnek a technológiai változásokon például az oktatás fejlesztésével vagy a vállalkozói kedv serkentésével.

A vezető nélküli autók csak a kezdetet jelentik, a mesterséges intelligencia mindent újraformálhat az ipari termeléstől kezdve az egészségügyön át egészen a Wall Streetig, tehát nem csak a „kékgalléros” állásokra jelent veszélyt. Ezen fenyegetések miatt a kutatók vizsgálni kezdték az alapjövedelem kérdését is, szerintük azonban ez súlyosbítaná a problémát, mivel nem ösztönözné a vállalkozókedvet vagy egyéb olyan tevékenységeket, amelyek révén – a régiek helyett – új állások jöhetnének létre.

A kutatók fontolóra vették a mesterséges intelligencia szabályozásának lehetőségét is, ám úgy találták, hogy míg az Egyesült Államokban lelassulnának a fejlesztések, a világ más részein felgyorsulnának, így a globális versenyben az amerikai állások még nagyobb veszélybe kerülhetnének. Egyesek attól tartanak, hogy a bevándorlás korlátozása mellett a Fehér Ház gátat szabhat majd az automatizációnak és a mesterséges intelligenciának is. Az viszont kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésének korlátozása nem jelent valódi megoldást – ez egy kicsit ahhoz hasonló elképzelés, mint visszahozni a régi ipari állásokat.

Szemlézte: Szalai Réka