Ez most tényleg a tömegek lázadása

2016. november 15. - Danube Institute

trump_tomeg.jpg

A demokrácia az emberek uralma, de az emberek gyakran alkalmatlanok az uralkodásra. Az univerzális választójog kéz a kézben jár a választók tájékozatlan cselekvésével. Mindegy, hogy Trump vagy Clinton nyert, így is, úgy is tájékozatlan emberek tömege dönt az elnökről – írja Jason Brennan a Foreign Policy november 10-i cikkében.

Donald J Trump megválasztott amerikai elnök meglepetésszerű győzelme után az ezzel kapcsolatban készült, meglehetősen nagy mennyiségű előzetes felméréssel és statisztikában keresik a szakértők a magyarázatot. Rengeteg faktort vizsgálnak az átlagjövedelemtől a bőrszínen át egészen az iskolázottságig, azonban egyik sem tudta egyértelműen megmagyarázni Trump győzelmét.

Az összes szavazatot tekintve Hillary Clinton nyerte a választást, azonban a szerző szerint ez teljes mértékben lényegtelen. Teljesen mindegy, hogy Donald Trump nyert vagy Hillary Clinton, ugyanis mind a két elnökjelöltet ugyan az a szavazóbázis választhatta volna meg − azok, akik nem informálódnak. A politikatudomány szakértői több mint fél évszázada kutatják a választói viselkedést, és a Foreign Policy szerint nyugodt szívvel elborzadhatunk az eredményeken. Az átlag szavazópolgárnak az elnök személyén és fő szlogenjein kívül semmilyen háttérinformáció sem áll rendelkezésére, amikor belép a szavazófülkébe.

Azonban ez korántsem azért lehetséges, mert az emberek alapvetően ostobák lennének, csupán rossz demokráciában szocializálódtak. A szerző felvázol nekünk egy egyszerű és rendkívül amerikai példát. Ha autót vásárol az ember, akkor időt és energiát áldoz a kiválasztásába, ezt követően megtörténik a tranzakció és élvezi úgy az előnyeit, mint ahogy elviseli a hátrányait is. Egy demokrácia nem így működik. Az egyéni szavazat egy választás során összehasonlíthatatlan az autóvásárlásról szóló racionális döntéshozatallal. Ha egy egyetemi professzor a 210 millió hallgatójának olyan vizsgát állítana össze, ahol átlagot von és mindenki egyazon jegyet kapná végeredményeként, valószínűleg az átlagjegy is egy erős 2-es lenne.

A szavazati jog és annak értéke is teljesen független attól, hogy hány órát töltünk az információk felhalmozásával és értelmezésével. Így gyakorlatilag az események, tények értelmezésével semmit sem nyerünk, szavazatunk így is 1 lesz a millió másik mellett, azonban a befektetett időt és energiát már nem kapjuk vissza, és nem is feltétlenül a mi gondosan kiválasztott jelöltünk nyeri a választást. Ebben a helyzetben pedig a legkönnyebb a leegyszerűsített jelszavakba sűrített kampányszólamoknak hinni. A szavazás jobban hasonlít egy sporteseményen való hullámünnepléshez, mint tényleges politikai döntéshez − írja Brennan.

A választási rendszerben rejlő valódi probléma, hogy mind a két meghatározó párt programjában találhatunk olyan programokat, amik csupán az ignoráns és a nemtörődöm választópolgároknak szólnak. Ezért maguk a pártok nem okolhatók, a választásokat meg kell nyerniük; és a tájékozatlanok mindig számbeli túlsúlyban lesznek azokkal szemben, akik jól informáltak. A választási verseny minősége pedig tökéletesen tükrözi a választási rendszer minőségét.

Több, mások által felvázolt megoldást is felsorol Brennan, de kiemeli: elengedhetetlen elismerni, hogy a politikai ignoranciára nincsen valódi gyógyír. Az univerzális választójog kéz a kézben jár a választók tájékozatlan cselekvésével.

Szemlézte: Molnár Gergő